Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

A történet főhőse Giorgio, a negyvenes éveit taposó, munkájába belefáradt szobapincér. Körülötte sorra tűnnek fel közvetlen munkatársai: a tolvaj felszolgálók, a cselédsorba taszított szobalányok, a homofób, antiszemita szakácsok, a hazai munkaerőt mélyen lenéző nyugati management, és a hotel vonzáskörének járulékos elemei: a prostituáltak és futtatóik.

Oroszország újra aktív szerepet játszik a világpolitikában. A külpolitikája a közel-keleti térséget is befolyásolja. A Pew Research Center friss kutatása szerint erről nincs túl jó véleménnyel az emberek nagy része a világ legtöbb részén.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

1971. február 11-én érkeztünk az országba, és nagyon rövid idő után Beer Séván landoltunk,

Június 18-án kezdődött az iszlám böjti szent hónapja, a Ramadán. A muszlim holdnaptár kilencedik hónapjában napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni, illetve általában tartózkodni kell minden testi örömtől. Az egész napos éhezést és szomjúzást este megtörik és kezdetét … Tovább »

Részlet a Kőóra – Agenda II. című kötetből

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

“Kérdezték, honnan jön, azt válaszolta, Párizsból. Hova tart? Londonba. Hogy került ide?  Erre azt mondta, hogy eltévedt.”

Hat éve élek Izraelben – ez alatt az idő alatt pedig sok mindent láttam, rengeteg véleményt hallottam, és az élet sosem mulasztott el újabb és újabb színekkel megismertetni.

Nemzetközi megemlékezést tartanak kedden, az auschwitzi náci koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján. A központi ünnepség az auschwitz-birkenaui láger hírhedt, “A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei) feliratú főkapujánál lesz, amelyen 42 állam képviselői, köztük Joachim Gauck német, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán elnök hajt fejet az áldozatok emléke előtt.

Az egykori kisvárdai zsinagógában koncertezett a Budapesti Fesztiválzenekar

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Aki megőrzi száját és nyelvét (az igaztalan beszédtől), megőrzi lelkét (lelkiismeretét) a megpróbáltatásoktól, így tanítja a Szentírás. Szavait még tovább viszi a hagyományos irodalom. Mondván: cselekedeteitek legyenek méltóak a szentséghez.

A brüsszeli zsidó múzeumnál május 24-én elkövetett, négy halálos áldozatot szedő merénylet francia gyanúsítottja, Mehdi Nemmouche a francia nemzeti ünnepen Párizsban tervezett merényletet végrehajtani – derül ki a Libération című napilapban hétfőn nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jegyzőkönyvekből. A belügyminiszter cáfolta a hírt.

Fischer Iván, Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Frigyesi Judit, klezmerek és kántorok, továbbá búcsú Reb Zalmantól, J. L. Perec, a jiddis klasszikus egy írása, könyvkritikák…

A boltok nem zártak be, a kávézók teraszai tele vannak, de arra senki nem merne fogadni, hogy meddig tartanak a Hamász rakétatámadásai Izraelben. A Vaskupola árnyékában élő magyarokkal beszéltünk.