Alig tíz évvel azután, hogy a deportált zsidók töredéke hazatért a haláltáborok poklából, 1956-ban újabb dilemmák sorával kellett szembesülniük.

Sokadszorra is válaszút elé, megint új életstratégiák kialakítására kényszerültek. Felocsúdni még nem volt idejük, arra … Tovább »

Kulináris kalandtúra Tel Avivban.

Itáliában nagy hagyománya van a kiselejtezett szövetdarabokból összevarrt Tóra-takarók készítésének.

A Tóra-szekrényben őrzött Tóra-tekercset évekig írja a szófér, különleges, állati bőrből készült pergamenre. Amikor ünneplik, megcsókolják, táncolnak vele, felállnak … Tovább »

A közel-keleti forrongások közepette haladt tovább a maga útján az úgynevezett békefolyamat – hol akadozva, hol teljes gőzzel –, hogy véget vessen az arab–izraeli konfliktusnak, amely már évtizedek óta maga volt a robbanásveszélyes patthelyzet.

Négy konvencionális háború … Tovább »

Előhang

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

A digitális képek poszt-gutenbergi világában hatalmas változást él át a világ. Ez a vizuális művészeteket, benne az építészet is megrázza, amit a Biennálé, a legfontosabb nemzetközi mustra is jó ideje jelez. Sztárok helyett új vezérfonal kerestetik.

A chilei építész, Alejandro … Tovább »

Részlet Menyhért Anna Ünnepi Könyvhétre megjelent regényéből.

Kovács Mónika Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című könyvét mutatja be a Corvina Kiadó 2016. június 8-án (szerda) 16 órakor, az ELTE PPK (1064 Budapest, Izabella u. 46.), a 301-es teremben. A könyvbemutató részleteit lásd itt.

A városháza becslése szerint mintegy kétszázezren vettek részt Tel-Avivban a  büszkeség napi rendezvényein, amelyeket idén tizennyolcadik alkalommal rendeztek meg – jelentette az izraeli közszolgálati rádió.

Idén Nők a változásért jelszóval hirdették meg és a nők … Tovább »

avagy: Lefitymálva vidéken

Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

Egy nappal azután, hogy Marilyn Wenniget meginterjúvolták a kettes csatorna éjszakai show-jában, megkérdezte szüleit, hogy tetszett nekik a műsor. „Jól meghíztál,” mondták. 

Lehet-e egy arab zsidó?

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”

Kanada kormányával és egyes ottani szervezetekkel – különösen a magyar gyökerű zsidó közösségekkel – tárgyalt a kulturális együttműködés elmélyítéséről az elmúlt hat napban öt városban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]