Összesen 137 találat (1 - 20) : Szalai Anna.
Budapest-külvárosi gyerekként született-élt Rákoskerten. A zsidóság talán csak annyiban volt jelen az életükben, hogy nagyszüleinek testvérei látogatóba jöttek Izraelből. A kilencvenes évek elején, a középiskolát befejezve nem igazán tudott mit kezdeni magával, ezért tizennyolc … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »
Petícióban tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia 67 tagja Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszéde ellen.
“Az alábbi nyilatkozatot a Magyar Tudományos Akadémia tagjai teszik közzé. Várjuk az Akadémia további tagjainak, valamint köztestületi tagjainak és minden, … Tovább »
„A második világháború befejezését követően a túlélők 1945 augusztusában gyűltek össze, hogy újra megalakítsák a hitközséget – mesélte Paszternák András, a Komáromi Zsidó Hitközség koordinátora.
„Elnöknek Fleischmann Jenő kereskedőt választották, a kis közösség … Tovább »
A Goldziher Ignác Tudományos Kutató Alapítvány alapításában mostantól új internetes zsidó folyóirat jelenik meg Targum címmel.
A targum a Héber Bibia arámi fordítását jelenti. Az alapítók választása azért esett éppen erre a címre, mert a lap célja a fordítás, az értelmezés, … Tovább »
Sosem tudtam elképzelni, hogy milyen lehet az Olajfák hegye. Amikor meg ott van az ember, minden olyan egyszerűnek tűnik.
Hajnalonként kisétálok az Oroszlános kapun, melyet a keresztények Szent István kapunak hívnak, és elindulok az Olajfák hegye felé. Ilyenkor alig találkozom emberekkel. … Tovább »
A magyar ajkú bevándorlók egyedülálló kulturális hatással voltak Izraelre – hangsúlyozta Hanna Jablonka izraeli történészprofesszor a Mindig magyar (Tamíd hungarim) című, az izraeli magyar közösségről készült tanulmánykötet bemutatóján a Bar-Ilan Egyetemen kedd este.
“Arra nagyon ügyelnek, hogy a radikális jobboldali ideológiai paletta elemei ne tűnjenek el – ám úgy, hogy ennek egyik fontos elemét, a ’zsidó’ szót ne ejtsék ki a szájukon.”
Óriási győzelmet aratott a kormányzó párt. Egy korszak kezd kialakulni sajátos jegyekkel, utódaink … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
Ha magyar szót hallok, mélyen megérint. Amikor véletlenül meghallom az anyanyelvemet a buszon – általában egy Izraelben dolgozó magyar beszél a mobilján –, hegyezem a fülem, és próbálok ismerős szavakat elkapni. A szavak, az akcentus, a hangsúly, a hanglejtés varázspálcaként visz … Tovább »
A Máramarossziget (Marmoros-sziget) 1959 és 1974 között Tel-Avivban időszakosan megjelenő, háromnyelvű (magyar, héber, jiddis) periodika. A Máramarossziget Reich Jehosua kezdeményezésére került először kiadásra, aki a Szigetről és környékéről származó zsidóságot összefogó … Tovább »
Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.
Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
“A teherautó sofőrje egyszer csak megállt, és azt mondta: „Itt alapítsatok kibucot.” Leszálltunk a platóról, lepakoltunk, ő visszaült a járműbe, és elhajtott. Nem volt itt az égvilágon semmi, kivéve két földbe szúrt rúd, rajtuk egy fehér rongydarab lengett. Amerre a szem ellátott, … Tovább »
Részletek Patai József 1927-ben megjelent írásából.
A zsidó nép tragikumához tartozott, hogy nyelve az élet nyelvéből [a] „szentség nyelve” lett. De egyben szerencséje is, hogy így átmentődött határokon és időkön át. És nem aszott el, mint a latin meg [az] ógörög, … Tovább »
A Magyar Házak, ahogy a negyedet hívják, több szakaszban épült, és lakói is több szakaszban érkeztek. Az elsők a jeruzsálemi óvárosból települtek át, később a különböző alijákkal jöttek magyar nyelvterületről az első és különösen a második világháború után.
Szeretettel várnak mindenkit A Kárpát-medencétől a Földközi-tengerig című, a magyar anyanyelvű izraeliek történetéről szóló kötet magyar nyelvű zoom-könyvbemutatóján.
2021. október 25-én hétfőn, budapesti idő szerint 18:00, izraeli idő szerint 19:00 órakor.
A találkozón … Tovább »
Az alábbiakban a mártírhalált halt Szenes Hanna levelét közöljük, melyet fivéréhez, Szenes Györgyhöz írt 1943 végén. A szöveget a magyarországi küldetését megelőző ejtőernyős kiképzés kezdetekor vetette papírra.
Szenes Hanna – a népszerű humorista és színpadi … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Hogy az öngyűlölet jelen van a zsidók között, ez olyan tény, amelyet a nem zsidók alig tudnak elhinni, ám a zsidók között közismert. Olyan jelenség, amelyet a zsidók emancipációja óta mindig észrevettek a megfigyelők. Már Lessing professzor tárgyalta a témát Németországban, … Tovább »