A Spinoza Színházban (1074 Bp., Dob u. 15.) december 7-én.

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Hetven esztendeje annak, hogy a pécsi és Pécs környéki zsidóságot elhurcolták, és többségüket elpusztították. Az évfordulón, 2014. július 4-én, és a következő két napon felidézik a több mint négyezer mártír drága emlékét.

Különleges tömegközlekedési eszközhöz építenek tesztpályát Izraelben. A kétszemélyes kocsik a levegőben haladnak majd, méghozzá egy mágneses pályán. A fejlesztők azt ígérik, hogy 2015 végére kiépítik a rendszert – olvasható a BBC hírei között.

A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.

Közös tanulás az éjszaka – programajánló ma estére.

A Jobbik az MSZP előtt.

Felmérés az antiszemitizmusról, Interjú A. B. Jehosua izraeli íróval, Rosenfeld gyümölcse: vidék és modernizáció, Erosz, misztika, képzőművészet…

Időpont: 2013. szeptember 19.
Helyszín: Szlovák Köztársaság Kulturális Intézete 1088 Budapest, Rákóczi út 15.
Szervező: Civitas Europica Centralis Alapítvány

Balog Zoltán miniszter annak ellenére tüntette ki Táncsics-díjjal az összeesküvés-elméleteiről ismert Szaniszló Ferencet, hogy a Heti Válasz főmunkatársa által vezetett szakmai bizottság nem támogatta a műsorvezető díjazását.

Mellélőttek, akik a Táncsics Mihály-díjra javaslatot … Tovább »

 Gervai András filmtörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

2012. november 22-25.

 November 13-áig tart nyitva a magyar zsidó sportolókról szóló kiállítás a Zsidó múzeumban.

Délelőtt a budapesti Gozsdu udvarban a Klezmerész Band koncertjével és a Gouba dizájnvásárral megkezdődött a 15. Zsidó Nyári Fesztivál.

Szeptember 5-22.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

Nyílt levélben fordult a szlovák államfőhöz dr. Lebovits Imre, miután
Ivan Gasparovic fasisztának nevezte Esterházy Jánost, felvidéki magyar
politikust, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el.
Ivan Gasparovic szlovák államfő helytelenítette az Esterházy szobor
kassai felállítását, mert szerinte a politikus “a fasizmus híve volt”.

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.