Megjelent a Szombat októberi száma

Írta: Szombat - 2013-10-15 Rovat: Szombat magazin

Felmérés az antiszemitizmusról, Interjú A. B. Jehosua izraeli íróval, Rosenfeld gyümölcse: vidék és modernizáció, Erosz, misztika, képzőművészet…

Krekó Péter, Juhász Attila, Molnár Csaba: Antiszemita Bestiárium
A megkérdezettek 28 százaléka számára nem rokonszenvesek a zsidók, 34 százalék számára viszont igen. A „finomabb” összeesküvés-elméletes antiszemitizmus mögött azonban jóval könnyebb többséget kimutatni. A magyar antiszemitizmus körül az utóbbi években megélénkült hazai és nemzetközi közbeszédben egyszerre van jelen a bagatellizálás és a hiszterizálás, ami megnehezíti a tisztánlátást. Milyen és mennyire elterjedt valójában az antiszemitizmus Magyarországon? Erre a kérdésre igyekszünk adunk választ saját kutatásaink és korábbi vizsgálatok alapján.

„Az élet teljességében lehetne részük” – beszélgetés A. B. Jehosua izraeli íróval
Amikor a németek 1940-ben rövid idő alatt lerohanták Franciaországot, ez nem csak a németek bűne volt, hanem a franciák kudarca is. Ugyanígy a zsidók, akik történelmük során annyi antiszemitizmust, üldözést, pogromot tapasztaltak a nem zsidók részéről, a sorsdöntő órában nem értették meg a helyzetet, elmulasztották a cselekvést, hogy a saját országukat építsék és felelősséget vállaljanak a saját sorsukért. Ezt nevezem én kudarcnak. Nem értették ellenségük morálját. Holott az antiszemitizmus végigkíséri a zsidó történelmet, nem a nácik voltak az elsők, bár ők voltak a legvadabbak. De ott voltak a keresztes hadjáratok, a kiűzetés Spanyolországból… a vészjelző szólt, a zsidók érthették volna, hogy a diaszpóra veszedelmes hely. Herzl ezt már a 19. században megértette.

Avi Shavit: Hazám, az ígéret földje – részlet

Felsőbbrendűségi tudat és gőg versus „A „nyugat” erősebb, jobb, attraktívabb” – Szőnyi Szilárd és Tamás Pál vitája

Szőnyi Szilárd: „a Tamás-interjúból áradó felsőbbrendűségi tudat és gőg nem fog a korábbihoz mérhető vihart kiváltani – holott nagyjából ugyanaz a mondanivalója, mint botrányos előzményének. Szeretném azonban az ünnepelt szociológus – és a tisztelt szerkesztőség – tudtára adni: az nem megy, hogy egyik nap felháborodunk a zsidóságot egy kalap alá vevő, sommás, általánosító kijelentéseken, a másikon pedig Kelet-Európáról a „besüllyedni egy kis, zárt, provinciális világba” és „kifelé az egérfogóból” szavakkal emlékezünk meg.”
Tamás Pál: „a maradók, elvágyódók es eltávozók véleménye arról, hogy a „nyugat” erősebb, jobb, attraktívabb, a régióban viszonylag stabil. S akik maradnak és nem is vágyódnak, azok azt nem azért teszik, mert a „Nyugatról” a többieknél rosszabb a véleményük, hanem ezernyi más ok miatt. Egyébként a rendszerváltás egy rövid ideig, néhány évig éltetett valamilyen reményt, hogy egy nemzedék életében valamiképpen be tudjuk hozni a lemaradást. Ma már elmenők és itthon maradók sem hiszik, hogy az utolérés néhány év kérdése lenne.”

Neológok az ortodox zsinagógában – Nyíregyházi riport
1945-től a környező falvak túlélői felköltöztek Nyíregyházára, így 5-600 főre duzzadt a hitközség „60-ig a sok ember alatt majd leszakadt a karzat, de utána elmentek az okosok”: vagyis az 1960-as években, aki tudott elment. A szocializmus további éveinek hitéletről megoszlanak a vélemények a tagok között. Vannak, akik javarészt rejtőzködő zsidókat, hittestvéreket ismertek. Mások árnyaltabban látták a helyzetet: „Rejtőzködőkről akkor nem hallottam, de most már tudom, hogy voltak.

Czingel Szilvia: Rosenfeld gyümölcse – Egy nagykőrösi zsidó vállalat tündöklése és bukása
A 20. század eleji vidéki zsidóság a tradíció és a modernitás kettősségében élte mindennapjait. A helyi vállalkozások tevékenységükkel igyekeztek az európai progressziót lokális szinten megvalósítani, egyben megélhetést adtak a helyi, elsősorban paraszti lakosságnak.

„El kellett temetni az érzéseiket…” – interjú Réczei Tamással
Három, sőt a meglepő végkifejlettel négy nemzedék drámája a Vasárnapi gyerekek, melyet a Kecskeméti Katona József Színház mutatott be. Témája a megtagadott zsidóság, a szőnyeg alá söpört múlt, a vészkorszak traumája, a fel nem dolgozott kollaboráció a kommunista diktatúrával, a hiányzó apák hiányzó történetei, és legfőképpen a hiányzó szeretet. Réczei Tamás, a színház művészeti vezetője szerzője és rendezője is a darabnak, illetve az előadásnak.

A terézvárosi Cyrano. Vázsonyi Vilmos (1869-1926) igazságügy-miniszter
Visszaemlékezéseiben Vázsonyi Vilmosné egy érdekes történetet idézett fel a kinevezéssel kapcsolatban. A történet szerint, amikor Esterházy Móric felkérte Vázsonyi Vilmost, vállalja el az igazságügyi tárcát, Vázsonyi azzal a kéréssel fordult a miniszterelnökhöz, tudakolja meg az uralkodótól, hogy azután is hajlandó lesz-e őt kinevezni miniszterré, miután megtudja róla, hogy zsidó vallású. Esterházy erre ígéretet tett, s utóbb IV. Károlytól azt a választ hozta, hogy a miniszterek felekezete egyáltalán nem érdekli az uralkodót. „A kérdés az, tisztességes ember-e vagy se.” – idézte a király szavait. Az unoka, Vázsonyi Vilmos (1935-2008) beszélt arról, hogy nagyapja napokkal a miniszteri kinevezés után arról tájékoztatta a sajtót, hogy a közeljövőben felhivatja magát a Tórához a neológia fellegvárában, a Dohány utcai zsinagógában. A nyomaték kedvéért kalappal a fején fényképeztette le magát a sajtó számára, ezzel is demonstrálva, hogy miniszterként sem adja fel hitét, zsidó meggyőződését.

Misztikum az érzékiségben – beszélgetés Moran Haynal festő-grafikus művésszel
Sokszor felmerül a kérdés, hogy a festmények fő elemei, a nőalakok, egyáltalában a női vonzerő, meg a héber szövegrészletek, kabbalisztikus amulettek, talmudidézetek miként egyeztethetőek össze. A választ Benjamin Stein regényíró barátom fogalmazta meg: „…szinte lehetetlen eldönteni, hogy a szemérmetlenül vagy egyáltalában nem felöltözött nőalakokat ezek a misztikus szimbólumok körülveszik, vagy éppen ezeken keresztül emelkednek fel, ezeken keresztül élnek és repülnek – avagy a művész éppen ezeket a misztikus dimenziókat pont az érzéki nőiességben fedezi fel. Így azt mondhatjuk, hogy a misztikum és a női szépség kombinációja óda az Örökkévalóhoz, bizonyos értelemben köszönet a teremtés szépségéért. És így egyezteti össze a művész a vallásosságot egy élvezetekkel teli életigenléssel.”

Szabó Ágnes: Csillagok

„Véretek, ha idegen is százszor, mégis az enyém” – Kőbányai János a magyar zsidó irodalom története
A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa. Az első kérdés: tulajdonképpen mi az a „magyar zsidó irodalom”? (És miért ebben a sorrendben?) Mi határozza meg azt, hogy egy irodalom melyik nemzethez tartozik: a nyelv? A tematika? A látásmód? Vagy egyszerűen csak a szerző származása? (Melyik nemzet írója a németül író, Prágában élő, zsidó vallású Franz Kafka?) Nekem a látásmóddal és a tematikával összefüggő válaszok volnának a rokonszenvesek, de válaszoljunk bármit, még akkor is itt egy nagyon nehéz kérdés: „kiszántás”? Tulajdonképpen mettől meddig tart a magyar zsidó irodalom léte?

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Írók Boltja (VI. ker. Andrássy út 45.)

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

2013. október / XXV. évfolyam 8. szám