Összesen 521 találat (21 - 40) : Szép Ernő.
…és már nem kell anyámnak névnapot kívánni… Egyébként szerettem az Erzsébet-nap hangulatát, olyan nemesen hangzó. Az anyámat is lehetett szeretni nagy ritkán, ha befért az ember a résen, ha sikerült elkapni azt a keskeny sávot, ahol egyensúlyban van, ahol egészséges… és ez … Tovább »
Pityeregni kezdett, aztán letörölte a könnyeit, elkomorult, és monoton hangon megszólalt.
– Igen, apád zsidó volt. És ha mindent tudni akarsz, a Markovitsok mind egy szálig. A Diamandok úgyszintén. A keresztlevelek pedig egytől egyig hamisítványok.
– Ki hamisította őket?
– … Tovább »
“Nem sokkal a forradalom leverése után szüleim komolyan fontolgatták a disszidálás gondolatát. Sőt apu állítólag meg is állapodott a kerületi rendőrkapitánnyal, hogy szerez nekünk egy teherautót, arra mindent cuccunkat felpakolhatjuk, és irány Bécs. Cserébe annyit kért csak, hogy … Tovább »
Anyu emlékére
Ki vagyok, mi vagyok, milyen vagyok hát?
Szép is, csúnya is, rossz is meg jó is,
nagy költő is, meg senki is,
öregebb is, fiatalabb is,
jó színben is vagyok, rosszul is „nézek ki”.
Százféle vagyok, zűrzavar, titok.
… Tovább »
Az ezer héberül segítőt is jelent. Mi azt az ezer embert keressük, aki ezerkedik velünk minden hónapban egy kicsit, és életben tartja a Gólem lelkében lobogó lángot.
Színházbejárás, Minikoncert, Játékos kvíz, Jeruzsálemi kalács, Kóser limonádé és millió lehetőség az adományozásra!
Gyertek, … Tovább »
Lélekmentők – Komoly Ottó és a magyar cionista mozgalom embermentő tevékenysége a vészkorszak idején címmel nyílik időszaki kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban július 12-én. A kiállítás ismertetője szellemtörténeti háttérbe ágyazza Komoly pályaképét.
Komoly … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
Debrecenben született, édesanyjával együtt fél éves korában, 1944 júliusában a gettóból Bécsbe deportálták. Amikor felszabadultak, visszajöttek Debrecenbe. Apja családja, hat testvér és két szülő is Bécsben volt, az apa és nagyobb fiútestvére munkaszolgálatban, de csak apja … Tovább »
Márton László új regénye sok szempontból mestermű, még ha dagályosnak is hangzik az állítás. De szakadjunk el a nagy szavaktól való félelemtől, ahogyan minden egyéb félelemtől és szorongástól – tegyünk úgy, ahogyan a regény főszereplője reagál a saját élettörténetére: … Tovább »
Vannak történetek, amelyek filmvászonra kívánkoznak. Talán ez is ilyen…
Évtizedekkel ezelőtt fedeztem fel az egyik kaliforniai luxusáruházban az exkluzív Erno Laszlo kozmetikumokat. Bevallom, korábban soha nem hallottam a márkáról. A név egyértelműen magyar háttérre utalt.
Aztán … Tovább »
A Szombat körkérdést intézett neves kortárs szerzőkhöz a modern zsidó / magyar zsidó irodalom témakörében, rákérdezve többek között arra, hogy a válaszadók miként látják a zsidó téma, zsidó perspektíva helyzetét, fogadtatását a mai magyar irodalomban. Ugyanakkor kíváncsiak … Tovább »
Meghalt Vágó István – közölte a Demokratikus Koalíció. A népszerű televíziós műsorvezető, szerkesztő a hazai televíziós kvízek legsikeresebb magyar alakja, a Szkeptikus Társaság alapító tagja, a Demokratikus Koalíció országos elnökségi tagja 74 éves volt.
„Váratlanul … Tovább »
Kedd este a budapesti Hegedűs Gyula utcai zsinagógában ünnepélyesen rabbivá avatták Hercz Dánielt, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) végzett hallgatóját. Az avatáson részt vettek a Mazsihisz vezetői, rabbijai, hívei, az OR-ZSE vezetői és tanárai, Moran Birman, a … Tovább »
A ’60-as évek közepén vált a háborús nemzedék arcává Szabó István gyönyörű filmjeiben, volt papnövendék zsidófiú, túlélő a Fényes szelekben, aki a száműzetés himnuszát, a 137. zsoltárt énekelte héberül. Érzelmes és szemérmes, az egyetemesbe vezető magyar kultúrát … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
Cseri László fotóesszéje a Kozma utcai temetőről.
Nézegetem Cseri László képeit, és miként Móra Ferenc emlékezetében Prága régi zsidó temetője, úgy hozták elő képkölteményei az én emlékemből is az ő szép leírását, mintha itt is járt volna. Őt idézem: „Mohás … Tovább »
Az államszocializmus és kommunizmus bírálata a XX. századi és kortárs zsidó származású szépírók és esszéisták műveiben.
Bevezető
Amennyire tipikus a zsidó szocialista forradalmár kliséje a magyar és világirodalomban – ezen etalonok körébe tartozik mások mellett … Tovább »
Egy 50 évvel ezelőtti film egy addig szokatlan szerelmi történetet mesélt el, addig szokatlan módon. Ez volt az „Ilyenek voltunk” (The Way We Were).
Misha Berson a Forwardban osztotta meg gondolatait a mára legendássá vált filmről.
1973 nevezetes év a filmtörténetben. Ifjú … Tovább »
Az alábbi regényes, esetenként egyenesen mesés történetben arra keressük a választ, hogy mi kapcsolja össze a címben említett, korban, időben egyaránt távol eső furcsa dolgokat…
Báthory István 1586-ban bekövetkezett halála után a lengyel trón megüresedett, és az akkori … Tovább »
Tamás Gáspár Miklós Kolozsváron született, egyetlen, kései fia volt Krausz Erzsébet műtősnőnek és Tamás Gáspár írónak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház későbbi igazgatójának. A szülei börtönt is megjárt kommunista aktivisták voltak: a zsidó anyára kiszabott egyik börtönbüntetés … Tovább »