Izraelről már a kétezres évek közepén is úgy tartották, hogy amióta megfékezte a hiperinflációt, egészen kivételes fejlődési pályát futott be.

RADNÓTI – ÁLMOK KÉT FELVONÁSBAN

Gyarmati Fanni halálával szomorú aktualitást nyert az előadás, melynek koreográfiája a tavaly májusi bemutatóhoz képest egy táncmozdulattal sem változott: a darabban az Experidance 22 táncosa mellett 8 színész szerepel és a szövegkönyv … Tovább »

A karmester és a rabbi közös sajtótájékoztatón ismertette új projektjüket az óbudai zsinagógában.

Online aláírásgyűjtést indítottak neves művészek, tudósok, teológusok, közéleti emberek a Holokauszt Emlékközpont és a Veritas Intézet közötti megállapodás ellen. Alább a petíció teljes szövegét és a kezdeményezők listáját közöljük.

A Raoul Wallenberg Egyesület, a Holokauszt Emlékközpont és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola idén ötödször rendezte meg országos vetélkedőjét középiskolás diákok számára Régen volt? – Hol is volt? címmel. A vetélkedőre több mint 530 diák jelentkezett.

Furcsa nekem anyai nagyapámról beszélni, írni, hiszen nem is ismertem…
…bár elég sokat tudok róla, főleg anyámtól, anyai rokonságom több más tagjától. Egész kicsi koromban tudtam már, hogy ő volt a kassai főrabbi. Ez nagy hatással lehetett rám, mert úgy ötéves koromig arra … Tovább »

Idegenek az éjszakában. Strangers in the Night.  

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

Lévai Júlia: A magam nevében írtam

A Tájkép emlékezetpolitikai csaták közben című írásból egyértelműen kiderül, hogy annak szerzője, Szántó T. Gábor azt tartaná jónak, ha a vészkorszak emlékezete a magyar emlékezetközösség szerves részévé válna. (Ez az óhaja a helyzet … Tovább »

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

A Zachor Alapítvány ma mutatja be Zsebkönyv a zsidónegyedről – fiataloknak című új kötetét, mely a magyar kiadással egyidejűleg JEWnior Guidebook címmel angolul is megjelenik.

A rendezvény időpontja: augusztus 29. csütörtök 17.00 óra.

Helyszíne: Keksz Bár (1075 Budapest … Tovább »

Izrael és Egyiptom magyarországi nagykövete egymás mellett ülve hallgatta a második világháborúban elfogott és kivégzett ejtőernyős főhadnagy, Szenes Hanna születésnapja alkalmából rendezett emlékestet.
Heisler András, Iványi Gábor, Szita Szabolcs, Szenes Andrea, Gábor Júlia … Tovább »

Shakespeare-rel együtt vallja: „Az élet egy félkegyelmű meséje, zengő tombolás, de semmi értelme nincs.”

Az utazást egy amerikai házasságközvetítő cég szervezte.

David Grossmant nem kell bemutatni az izraeli irodalom iránt érdeklődő magyar olvasóknak. Részint azért, mert A villámkölyök című regénye és az Oroszlánméz című esszékötetete után A világ végére a harmadik könyve, ami magyarul megjelenik, másrészt mert műveit harminc országban adták ki, hazájában és a nemzetközi nyilvánosságban is gyakran megszólaló közíró, az izraeli-palesztin megbékélés szószólója. Grossman új regénye, melyből részletet közlünk, az április 18-án kezdődő könyvfesztiválra jelenik meg a Scolar Kiadónál, s a szerző is jelen lesz a rendezvényen.

Szász Anna Lujza – Vajda Júlia: Mindig van éhség. Pillanatképek Mauthausen felszabadulásáról. ELTE Eötvös kiadó. Budapest, 2012. 87 oldal.
„Csak s zerencsén múlott* és a – sok ezer- sok – és géniuszok* Pollatschek* egy gége professzor* hírneves – gé-gége professzor* … Tovább »

Bauer Júlia. És mégis. Noran Libro. Budapest, 2012. 562 oldal.
A nemrég megjelent vaskos kötet nem csak egy újabb könyvvel gazdagította a holokauszt irodalmat, de több helyen is különbözik az általam eddig ismertektől. Egymást követően közöl egy interjút, majd két, különböző … Tovább »

A Zsidó Parlamenti Képviselők Nemzetközi Tanácsának delegációja pénteken sajtótájékoztatót tartott a parlamentben.

A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »