Fischer Ivánnal beszélget Váradi Júlia

Kevesen tudják, de Magyarországon kívül Izraelben van a Pető módszer egyik legnagyobb oktatási központja

Van Jeruzsálemben egy különleges, a nagy közönség által kevésbé ismert hely – ez pedig Cidkijahú király barlangja az Óváros Damaszkusz kapujának a közelében.

Régészek szerint tévedés lehet a hagyományos helyszín.

Hetvenkét éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Állítólag 1943.január 1-jén – azt mondta, – hogy ez a nap is jól kezdődik. Mindössze … Tovább »

Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

A Berlini Zsidó Múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

Zoltai Gusztáv MAZSIHISZ ügyvezető igazgató távozásával történelmi lehetőség nyílik meg a hazai intézményesített zsidóság képviselői előtt

A Magyar Nemzeti Filmalap Döntőbizottsága 200 millió forint gyártási támogatást szavazott meg a Salamon király legendáját feldolgozó egészestés animációs filmnek.

A zsidók és a fürdőkultúra

A növekvő polgárháborús veszély elől Izraelbe menekül vasárnap tizenkilenc ukrajnai zsidó – közölte a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál vasárnap. 

„A rabbigyűlés megmozgatja az antiszemita szavazókat”

Rubin Eszter Barhesz című regénye kétségtelenül ennivaló könyv. Egy huszonegyedik századi zsidó család mindennapjaiba enged betekintést. Van benne élet, halál, méz és keserű üröm, mert „Nevetés közben is fáj a szív”, ahogy Salamon király egyik ősi bölcsessége mondja.

„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területeknek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távozniuk kell otthonaikból, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön a bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettek a Hetek munkatársai, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

Egy újonnan lefordított héber írás felfedi, kik rejthették el a Salamon király templomából származó kincseket, s megvilágítja a frigyláda további sorsát is. A felbecsülhetetlen értékek hollétéről azonban nem szól.

Az izraeli kormány, várhatóan a közeljövőben, tervet fogad el több tízezer franciaországi zsidó Izraelbe hozatalára – három év leforgása alatt.

A háború előtt a negyvenezer pécsi polgárból mintegy négyezer volt zsidó.