Rendkívül éles hangú levélben kifogásolták a Mazsihisz vezetői az állami
örökjáradék tervezett újraosztását. Ne gondoljuk, hogy egyedi esetről
van szó: Németországban és Csehországban is elfajuló vitákhoz vezetett,
amikor újonnan fellépő zsidó közösségek az állami támogatás megosztását
igényelték

A Jewish Telegraphic Agency, a legismertebb angol nyelvű zsidó
hírügynökség budapesti riportjában a Kozma utcai temető körüli
vizsgálatokról és a Mazsihiszt körülvevő zűrzavarról ír.

Makó – Ismét fel kellene újítani az éppen tíz esztendeje átadott makói
ortodox zsinagógát, erre azonban aligha lesz pénz. Az amúgy páratlan
építészeti műremekként is számon tartott emlékhely látogatottsága –
talán az elszomorító küllem miatt is – csökkenőben van.

Atomfegyvereinek megsemmisítésére szólította fel Izraelt Daniel Ortega
nicaraguai elnök saját keddi beiktatási ünnepségén, amelyen jelen volt a
latin-amerikai körúton járó Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is.

Izraeli turisták elleni terrorcselekményt hiúsítottak meg a napokban Bulgáriában – közölte hétfőn a news.bg hírportál. Múlt kedden robbanószerkezetet találtak egy autóbuszban, amelynek a török határról egy bolgár síparadicsomba kellett volna szállítania izraeli turistákat – idézte a honlap az izraeli köztévét.

Világosan kidomborodik Köves könyvéből a modern ortodox zsidó identitás
egy alapvető vonása. Az tudniillik, hogy az ortodox zsidóság nem a
Felvilágosodás és az emancipáció előtti zsidó vallás egyszerű
változatlan folytatása (akkor sem, ha maguk az ortodox ideológusok ezt
sokszor így látják és láttatják), hanem a zsidó hagyomány
újradefiniálása a modernitással szemben.

Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.

“Valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a »Jobbik-hatás« áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.”

Az egyiptomi tábornoki kar felgyorsította a folyamatban levő,
háromlépcsős parlamenti választásokat, miáltal az országnak már február
utolsó hetében kormánya lehet. Alig tagadható, hogy a döntésben súlya
volt azoknak a véres összecsapásoknak is, amelyek karácsony előtt és
után a brutális biztonsági erők és a katonai kormányzás lezárását
követelő tüntetők között lezajlottak.

Egy nappal az új, “többségi” alkotmány hatályba lépése után több ezren
tüntettek az alaptörvény ellen, számol be terjedelmes tudósításban a
budapesti eseményekről a New York Times európai online kiadása, aminek
címlapján vezetőanyag volt a tüntetés, mint azt a Hettie nevű
mikroblogger jelezte is. 

A Time című amerikai magazin online felmérése alapján Recep Tayyip
Erdogan török miniszterelnök lett 2011 legnépszerűbb és egyben
legnépszerűtlenebb embere. Az ellentmondásos végeredmény Törökország
nemzetközi megítélését is tükrözi, amely a harmadik kormányzati ciklusát
koptató, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetésével a
közel-keleti térség egyik legbefolyásosabb, ugyanakkor sokat bírált
politikai szereplője lett

A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy csoportja
szélsőségesen előítéletes. Különösen a választások éveiben nő a
zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Interjúnkban Moti keren egyarán beszél Régiónk kutúrális gazdagságáró, saját zsidó múltjáról és cége stratégiáiról

Suttogva mesélt családi történetekből kiindulva írta meg első regényét a magyar származású amerikai szerző. A seperc alatt nemzetközi bestsellerré vált Láthatatlan híd kapcsán egyebek mellett a múlttal való szembenézésről és az életmentő humorról beszélgettünk.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint a hanuka ünnepén meggyújtott gyertyák, a menóra fényei a szabadságot jelképezik, és mindenkinek reményt és erőt adhatnak.

Valószínűleg még a szokásosnál is nehezebb helyzetben lennék, ha valaki azt kérdezné tőlünk: miről szól tulajdonképpen ez a könyv? A kötet mottójához híven ugyanis csak annyit mondhatnánk, hogy az élet titkáról, amely titok nyitja a Történelemben rejlik… Ám ehhez a titokhoz … Tovább »

December 14-én ismét leültek tárgyalni a zsidó felekezetek, valamint
az állam képviselői, hogy áttekintsék az állami örökjáradék
újraosztásának kérdéseit. A tárgyalásokat Gál András Levente államtitkár
szorgalmazta, hogy kibillentse a holtpontról a folyamatot.