Összesen 1,180 találat (261 - 280) : Sándor Pál.
Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szerdai esti díszbemutatón Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét a 74. cannes-i filmfesztivál közönsége.
A cannes-i Fesztiválpalota 2300 férőhelyes Lumiere nagytermében telt ház előtt mutatták be a hivatalos versenyprogram magyar … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Elkészült az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története előzetese.
A szenvedély labirintusába invitáló fordulatos, sodró tempójú film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője … Tovább »
Genetikai elméletek
Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.
Természeti magyarázatok
A zsidó–nem zsidó egyenlőtlenségek legtöbb magyarázata társadalmi okot nevez meg. Először azonban azokat az érdemelvű … Tovább »
Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Ma hozták nyilvánosságra, hogy a 74. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába válogatták az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmjét, A feleségem története című alkotást. A film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, … Tovább »
Hargittai István és Komoróczy Géza a minap megjelent Jeremiás nyomában című beszélgetés-kötetükben beengedik az olvasót legintimebb személyes terükbe. A kötet Komoróczy Géza életét és pályáját mutatja be, de Hargittai István életeseményei is fel-felbukkannak benne.
Az … Tovább »
A magyar kormány lélegeztetőgépek tulajdonjogának ingyenes átruházásáról döntött a palesztin Szent Család Kórház, valamint a Betlehemi Arab Rehabilitációért Társaság (Bethlehem Arab Society for Rehabilitation) számára – írja a Magyar Közlöny.
Az Orbán Viktor miniszterelnök … Tovább »
1921. január 6-án Avarffy Elek[1] képviselő tollából cikk jelent meg a Nemzeti Újságban „Néhány szó a galíciaiakról és egy kis statisztika” címmel.
Az írás felelevenítette a pár év előtti vádat, miszerint a magyar zsidóság nem teljesítette háborús kötelességét. … Tovább »
Krassó Sándor, egykori pécsi zsidó cserkész visszaemlékezése.
Az emlékezethez, mint egy mozaikképhez a kisebb és nagyobb kődarabok, mindannyiunk története hozzájárul, ha a legkisebb színes üveg vagy kavics hiányzik a kép nem teljes, nem komplex egész. A magyar zsidó cserkészet … Tovább »
Az 1960-as évek elején új szelek kezdtek fújni és ennek voltak szervezeti alapjai is. Az 1950-es évektől vezetett „cionista” és zsidó ügyekkel foglalkozó dokumentumokat rendezték, a dossziék áttekintése után megállapítva, hogy az eltelt évek során a cionista vonalon folytatott … Tovább »
Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni.
A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem.
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”!
Volt közöttük: … Tovább »
A költészet napján olvashatják interjúnkat Zoltán Gábor íróval, a Szép versek 1944 – Abszurd antológia szerkesztőjével.
Szép versek 1944: ezzel a címmel jelent meg Zoltán Gábor új kötete. A 2016-os, nagy visszhangot keltő Orgia és a 2018-as Szomszéd után ismét a vészkorszakot … Tovább »
Novák Attila történész Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per című kötetének online bemutatóját, e hét csütörtökön 17.00-kor tartják. A kötet a Rákosi-korszak egyik utolsó politikai perét, az 1953-as budapesti cionista pert elemzi és mutatja be.
Novák … Tovább »
Mi történne, ha felfedeznénk egy olyan szöveget, amely a Tóra alapjául szolgáló egyik mű lehetett? Amelyből később valaki megalkotta Mózes 5. könyvét – amelyet a hagyomány Istennek és Mózesnek tulajdonít? Lehet, hogy ez történik éppen. Biró Tamás, az OR-ZSE tudományos rektorhelyettese … Tovább »
A mankótörő Winter család élete és hagyatéka.
Bátran kijelenthetjük, hogy a pöstyéni fürdő által elhíresült Winter család életútja 1836-ban kezdődött, Winter Sándor világra jövetelével. A tardoskeddi szegény zsidó családba született fiú hamar tanújelét adta talpraesettségének, … Tovább »
A hírhedt törvény már azért sem volt “nulladik zsidótörvény”, mert “kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult” – állította a Kossuth rádió műsorában Újváry Gábor, a Veritas Intézet vezető történésze. Ha az állítás a magyar nyelv szabályai szerint önmagában … Tovább »
Tanácsköztársaság, 1919 – A “zsidóuralom” legendája.
Részlet a szerző Rosszfiúk világforradalma – Az 1919-es magyar Tanácsköztársaság története című könyvéből, mely a Jaffa Kiadónál jelent meg:
A harsány „konjunktúrakommunistává” lett Bokányi nem volt zsidó, … Tovább »
1921. március 15-én, pontosan száz éve született Ferenczfalvi Kálmán, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa. Alább lányának, Ferenczfalvi Évának apjára emlékező írását közöljük.
A történet hőse édesapám, Ferenczfalvi Kálmán több mint 2000 zsidó életét mentette … Tovább »