Összesen 815 találat (81 - 100) : Sándor Iván.
Tatjána váltott néhány szót a barátnőjével
ő holnap este színház helyett a hangversenyprogramot választja, felszabadult a jegye. A Tagankán a Három nővért játsszák. Alig lehet bejutni. A Tanárnőnk együtt volt ösztöndíjas itt az Igazgató magyar feleségével. Ő szerzett … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján kezdtük el közölni Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányát – alább az ötödik, befejező részt olvashatják.
9.
A helyzet addigra odáig fajult, hogy más témáról már szinte nem is esett szó a lapokban, … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke eljuttatta a 2021-es évről szóló elnöki beszámolóját a közgyűlés tagjaihoz. Heisler András beszámolóját rövidítve, szerkesztett formában közölte a mazsihisz.hu. Mint írják, a Szövetség vezetése fontosnak tartja az … Tovább »
A Máramarossziget (Marmoros-sziget) 1959 és 1974 között Tel-Avivban időszakosan megjelenő, háromnyelvű (magyar, héber, jiddis) periodika. A Máramarossziget Reich Jehosua kezdeményezésére került először kiadásra, aki a Szigetről és környékéről származó zsidóságot összefogó … Tovább »
Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.
Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
Budapest a nemzet fővárosa, amelynek jövője nem múlhat pártszimpátián és önös hatalmi érdekeken – jelentette Karácsony Gergely főpolgármester, amikor a főváros napja alkalmából díszpolgári címeket és elismeréseket adott szerdán Budapesten.
A főpolgármester úgy fogalmazott: … Tovább »
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »
Đorđe Lebović tulajdonképpen Lebovics György volt, ugyanúgy Gyurika, mint Kertész Imre Köves Gyurija, és őt is tizenöt évesen hurcolták el Zomborból Bajára, onnan pedig vonatra tették, és Auschwitzban szállt ki.
Egy év múlva, a halálmenetet is túlélve, hazatért szülővárosába, … Tovább »
Hogyan lehet megírni a zsidó színházat és drámát identitás(ok) történeteként?
Peremiczky Szilvia nagy lélegzetű tanulmánykötete holisztikus és multidiszciplináris közelítéssel elemzi a zsidó színház történetét az identitás lehetséges változásainak szempontjából: … Tovább »
Egy évvel ezelőtt, a szukkot ünnepét megelőző napon hunyt el Oláh János, az OR-ZSE egykori rektorhelyettese. Posztumusz megjelent könyvéről, az Új zsidó Plutarkhoszról írt recenzióval emlékezik rá utódja a rektorhelyettesi pozícióban, Biró Tamás.
Párhuzamos Plutarkhoszok
„Összefoglalta … Tovább »
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2021. július 14. és augusztus 17. között Szemtanúk címmel kiállítást rendezett a ferencvárosi 2B Galériában. A Ráday utca 47. szám alatt működő kortárs művészeti galériát a 2B testvérek, azaz Böröcz László és András alapították. … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
Az egykor romjaiban is varázslatos, immár megújult Rumbach utcai zsinagóga visszanyerte szakrális funkcióját és az utcafronti épülettel együtt multifunkciós közösségi térként is kitárta kapuit.
Ami az eredeti állapotból megmaradt, autentikusan renoválták, megőrizve az Otto … Tovább »
Éljük át újra! szlogennel idén öt helyszínen rendezik a Zsidó Kulturális Fesztivált augusztus 22. és 30. között Budapesten.
Öt helyszínen több mint húsz programot kínál a fesztivál, idén új helyszín a Rumbach utcai zsinagóga – mondta el Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Genetikai elméletek
Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.
Természeti magyarázatok
A zsidó–nem zsidó egyenlőtlenségek legtöbb magyarázata társadalmi okot nevez meg. Először azonban azokat az érdemelvű … Tovább »
Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »