Összesen 1,429 találat (1 - 20) : Sándor Anna.
2026. szeptember 12-én, másképpen 5787 Tisri 1-én, Rós Hásáná idején, az Ítélet Napján meghalt Kardos Sándor, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, fotográfus, tanár, író, teoretikus, a Hórusz Archívum megteremtője. „Filmoperatőr, középiskolai … Tovább »
Épp 120 évvel ezelőtti történetet elevenít fel Biró Tamás: Goldziher Ignác 1906-ban Hágában töltötte ros hasana ünnepét. Megélését nem csupán a naplójából, hanem vendéglátója, Christiaan Snouck Hurgronje tollából is ismerjük.
Naplója tanúsága szerint[1] Goldziher … Tovább »
– Ti álltok ma mindnyájan az Örökkévaló, az Istenetek színe előtt, fejeitek, törzseitek, véneitek, és felügyelőitek, Izraél minden férfia; gyermekeitek, feleségeitek és idegened, aki táborod közepette van, favágódtól vízmerítődig – a zsinagógáinkban múlt héten olvasott NICÁVIM … Tovább »
Susan Rubin Suleiman: Szabó István filmjei: Arcok, álarcok, döntések című könyve Vándor Judit fordításában, Horváth Csaba szerkesztésében októberben jelenik meg magyarul, és a rendező filmjeiből készült retrospektív filmvetítés, valamint könyvbemutató kíséri a megjelenését. … Tovább »
Nádas Péter leírásai Újlipótvárosról
Deczki Sarolta – nyomtatott lapunk 2022 októberi számában megjelent –tanulmányát a napokban elhunyt íróra emlékezve közöljük.
Újlipótváros nemcsak külön városrész, hanem sajátos kulturális tér, mikrovilág Budapesten … Tovább »
2026. augusztus 26-án reggel 8 órakor gombosszegi otthonában meghalt Nádas Péter, jelentették be a hírt az író közösségi oldalán szerdán. A Kossuth- és József Attila-díjas Nádas 83 éves volt.
A bejegyzésben azt írták, a hírt a család kérésére tették közzé, de egyelőre … Tovább »
Fiume (a mai Rijeka) magyar fennhatóságának korszakában (1779–1918) a város zsidó közössége dinamikusan növekedett, és a Monarchia szerte elismert magyar építészek, illetve a helyi magyar-zsidó polgárok mély nyomot hagytak a város arculatán. Bár a legsúlyosabb veszteségek a második … Tovább »
„Tengerhez magyar, el a tengerhez! Nekünk Fiuméhoz vasút kell!!” Kossuth Lajos 1846-ban a Hetilap (ez volt az újság címe) hasábjain hívott fel, hogy Magyarország építsen ki közvetlen kereskedelmi utat a tengerhez.
Dr. Fried Ilona ELTE professor emerita.
Kutatási területe főként … Tovább »
Nem volt feltaláló, nem volt építész, sem híres rabbi, filantróp gyáriparos. Életútjában nem volt kirívó, halálában semmi magasztos. Egyedisége hétköznapiságában mutatkozott, hogy a tizenkilencedik századból a huszadikba zsidók sokasága nagyon hasonlóan lavírozott. Grünberg … Tovább »
Az idei Múzeumok Éjszakáján, június 20-án az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum programkínálata egyaránt ad teret a könnyed szórakozásnak és a minőségi kulturális feltöltődésnek. A Kollár Klemencz Kamarazenekar és a Csaknekedkétsrác koncertjével, Gundel Takács Gábor által vezetett … Tovább »
Kemény György nemzetközi sikereket elért innovatív, kísérletező művész, aki a gulyáskommunizmus idején lendületesen importálta a nyugati hangulatot kelet-európai környezetbe. A Városháza Új Galériája boltíves termeiben légies kiállítás őriz valamit a hajdani plakátok borította … Tovább »
Operaházi emlékek – Karczag Márton.
-Kérem, röviden mutassa be önmagát.
Budán születtem, értelmiségi családban, a rendszerváltás előtt. Akkoriban a közoktatás nem szentelt különösebb figyelmet a nem átlagos gyerekeknek, így én is felszabadultan lélegeztem fel … Tovább »
Műtárgyak tulajdonjogának erőszakos megváltoztatása ritkán írható a véletlen számlájára, inkább politikai döntések következményei, melyeket vallási, ideológiai vagy pusztán gazdasági érdekek motiválnak.
Nem volt ez másként a második világháború vége felé, Magyarország … Tovább »
Nyirő József és Wass Albert székelyudvarhelyi köztéri emlékjeleinek eltávolítását kérte egy egyesület a Romániában decemberben elfogadott szélsőségesség elleni, ún. Vexler-törvény nyomán.
A Transtelexen Zsizsmann Erika foglalta össze a fejleményeket és a hátteret.
Az … Tovább »
Kedd délelőtt hosszú, méltósággal viselt betegsége után elhunyt a debreceni kulturális és művészeti élet ismert személyisége.
Láng Eszter Korondon született 1948 januárjában, és Csíkszeredában élt 15 éves koráig, három miskolci gimnáziumi év után következett az Alföld, … Tovább »
Olyan állambiztonsági dokumentumot tekinthetnek meg az olvasók, amelyben arról olvashatnak, hogy az 1970-es évek közepén az egyik bécsi ortodox imaházban amerikai vallásos zsidók arról beszéltek, hogy beutaznának Magyarországra, zarándokútra. De nem csak a nagy rabbik sírjait keresnék … Tovább »
Hajdú Eszter (rendező) és Mester Sándor (producer) független filmkészítő páros politikai és biztonsági okokból költöztek el Magyarországról 2013-ban Portugáliába a sokszorosan díj-nyertes, nemzetközi koprodukcióban, magyar állami forrás nélkül készült „Ítélet Magyarországon” … Tovább »
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
1959-ben Kalocsán született, az első huszonöt évét Baján töltötte, ma újra itt él. Az első diplomáját a Bajai Tanítóképző Főiskolán szerezte. Főiskolásként bácskai tudósítóként működött megyei lapoknál és a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójánál. 1995-ben … Tovább »
A vidéki Magyarországon első alkalommal, 2026. április 23-án, megtartották az Élet Menetét Bonyhádon.
Bonyhád lakosságának 15 százaléka vált a holokauszt áldozatává. A kisváros modernizációjában, polgárosodásában, kultúrájában meghatározó szerepet játszó zsidóságból … Tovább »