Összesen 66 találat (1 - 20) : Rozs Mihály.
Reggel 9-kor anyám felcsomagolt három nagy (kóser) zsíros kenyeret, három kerti paradicsomot, sót, paprikát és azt mondta: – Este nyolcig haza ne merjetek jönni. Hacsak nem fog esni az eső.
Az esőnek esze ágába se volt esni. Így hát nekiindultuk a weekend telep felé. Le a Poklos … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
„A harcot, amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés…”
… Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Közgazdaság, irodalom, filmvetítés – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben.
Fóliázatlanul – Klubest Dési Jánossal #2 Hol a pénzünk?
Zsebbenéző beszélgetés a fólia alatt
Dési János vendégei: Iványi György közgazdász és Dr Katona Tamás egyetemi tanár
Időpont: … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
Lehetne világszenzáció Budán a műveletlen kamuzás helyett.
Látványos szakaszba értek a kormány Budai Várat sosemvolt fényébe visszacsicsázó építkezései. Épül-szépül a dicső múlt vasbetonból a Dísz téren, a Szentháromság téren. A Vár ódon falai közt felnőve, gyermekkorom … Tovább »
Spiró György íróval beszélget Várnai Pál.
Kezdeném a Malaccal teljes éveink című könyvének két esszéjével. Kérem, mondjon pár szót arról, mi is történt az Eötvös kollégiummal 1948-ban.
A Monarchia és a Horthy-korszak elitképző intézményéből a fordulat évében … Tovább »
„Minden taszított, ami zsidó volt, nem érdekelt sem a héber nyelv, sem a zsidók története” – írta önéletrajzában a tizenegy gyermekes zsidó családban született Himler Márton.*
Himler a 20. század ellentétekkel teli, sok támadást megért személyeinek az egyike volt. … Tovább »
Mohácsi Jenő emlékezete
A szürke vizű kék Duna magyar alján, egymáshoz távolságban és időben közel, – 1886,1892, 1894 – megszületett három kisfiú. A legidősebb, Mohácsi/ Klein/ Jenő Mohácson, Ábrahám Pál/ a Wolf Abraham család sarja/ Apatinban, míg a legfiatalabb, … Tovább »
Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez
2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »
A debreceni születésű Michael N. Szentei-Heise, azaz Szentei Mihály Nándor tízéves korában, 1965-ben került holokauszt-túlélő édesanyjával Nyugat-Németországba. 1986 óta a Düsseldorfi Zsidó Közösség adminisztrációs igazgatója. A magyarul még mindig jól tudó, jogász végzettségű … Tovább »
Egy ideje végképp nem tudta felfogni mi is történik vele. Naphosszat ült a hatalmas katonai sátor előtt, a két, felvidékről elindult fiúval, a maguk eszkábálta lócán. Egész jól beszélt már németül, s valami előjött a gyermekkorában a nagyszülei által beszélt jiddisből is.
Az emancipáció hamar fellendítette a zsidó sajtót[1] Magyarországon. A zsidó közönség igényelte, hogy saját lapjai legyenek, de zsidó publicisták nagyon sok más újságba is írtak. A hivatalos zsidó sajtó általában a mindenkori kormánypolitikához igyekezett idomulni. Így volt ez … Tovább »
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Nehezen fogtam neki ennek az írásnak. Messzi távolból, idegen emberek jóvoltából, a véletlenek sorozatának köszönhetően hazakerült Dömsödre egy gyönyörű állapotban megmaradt gyógyszerész diploma, amelyet 1912-ben állítottak ki, és a tulajdonosa Dömsödön született.
Bencze … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
A 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában debütál az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László Napszállta (Sunset) című második nagyjátékfilmje.
Ezt közölte a Magyar Nemzeti Filmalap szerdán az MTI-vel. Szintén a fesztiválon mutatják … Tovább »