Összesen 74 találat (41 - 60) : Rozs Mihály.
A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.
Nagy-Britanniában él Európa második legnépesebb, becslések szerint mintegy 300 ezer fős zsidó közössége, s e közösség kétharmada londoni lakos. Van, aki rendszeres zsinagóga-járó, van, aki nem, van, aki évek óta nem tette be a lábát zsinagógába, ám a fontosabb zsidó vallási … Tovább »
2011 MÁRCIUSI SZÁM
Mihály Amichay Éva: Eszter, a rejtőzködő feminista
Németh Ványi Klári: „Uram! Miért teremtettél nőnek?”
„Öreg koromra kibújt belőlem a zsidó” – Marianna D. Birnbaum portréja (Németh Ványi Klári)
„A szegényekkel szembeni előítélet a legsúlyosabb … Tovább »
Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »
A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.
Forrás: Népszabadság Az ügynek eddig kilenc gyanúsítottja van, hárman előzetesben ülnek. Ma az erzsébetvárosi önkormányzat rendkívüli testületi ülést tart, amelyen várhatóan szóba kerülnek az ingatlanügyek is. Lapunk sorba vette a panamaügyben szereplő épületek sorsát. … Tovább »
„Én sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok, hogy együttérzek Izraellel. Ugyanakkor nekem sincs mentségem: kiváltam a pionírok közül és visszacsúsztam a túlélő zsidóság ígéretföldjének hitt kommunista menedékébe. Zsidóságukat megtagadva, ezek az emberek előbb-utóbb torzult személyiségekké és potenciális áldozatokká váltak.
Forrás: Amerikai Népszava 2008. május 19. Az Amerikai Népszava május 9-i számában “Még nem ég a Reichstag” címmel közöltük Ungvári Tamás írását. A cikk egyes részeire Andrassew Iván reagált, amelyre Ungvári Tamás válaszolt. Az alábbiakban Andrassew Iván levelét és Ungvári … Tovább »
Forrás: Népszabadság 2008. március 8. / Rózsa Mihály “Büdös zsidó”, “szemét buzi” – ezt írták elrablói egy 19 éves zsidó fiatalember homlokára a Párizs melletti Bagneux-ben. Az eset két hete történt, a tetteseket letartóztatták, de a francia közvélemény csak a napokban szerzett … Tovább »
Forrás: Népszabadság 2007. november 21. / Csordás Lajos A Nemzeti Múzeum munkatársai tegnap szállították be Nagykovácsiból Sámuel úr hányatott sorsú sírkövét, melyet háromszázhatvanhat év óta hány-vet ide-oda az idő. Befalaztatás, kibontatás és állandó vándorlás volt a … Tovább »
2007. szeptember 1. A Magyar Gárda megalakulása miatt ismét a nemzetközi sajtó látóterébe kerültünk. A közép-európai országokban is vezető hír volt a szombati avatás. Cikkünkben áttekintjük, hogy északi és keleti szomszédunknál hogyan működnek a hasonló szervezetek. Szlovákiában … Tovább »
2007. július 24. A magyarok nem alkalmazták üdvözlésnél a náci karlendítést, nem hoztak létre fegyveres félkatonai szervezetet, nem vettek részt a zsidó tulajdon arizálásában (Szalatnaiék összesen tizenegy ettől eltérő esetről tudtak). Az állam vezetői, a Hlinka Párt sajtója … Tovább »
Pünkösti Árpád / 2007. június 1939-ben a nyilas párt apám nélkül is a második legnagyobb parlamenti párt lett. A kormány revíziós sikerei miatt népszerűségük rohamosan csökkent. Tervet dolgoztak ki a hatalom átvételére, de Berlinnek még Magyarország 1944. márciusi megszállása … Tovább »
Koós Anna
A nem kívánt hagyaték
Közel harminc évet itt, Budapesten éltem, majd újabb huszonöt évet New Yorkban. Budapesten nőttem fel, és New Yorkban neveltem fel a gyerekeimet. Gondolkodásomra rányomta bélyegét a kívülállás. 1969-től kezdve társalapítóként vettem részt … Tovább »
„Sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok”
Mezei Andrással beszélget Várnai Pál
Mezei András költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, egyesületek és társaságok megteremtője, közéleti személyiség.
– 1966-ban jelent meg regényed, a Csodatévő. Beszédes cím, hiszen a holocaust … Tovább »
VÁRNAI PÁL
Rekviem gyermekkoromért
Amikor utazom, szép tájakon járok, eszembe jut Halas, és amúgy félkomolyan megjegyzem: „Azért Halas mégiscsak szebb.” Ha gyaloglás közben egy távolságot kell felbecsülnöm, mondjuk egy kilométert, számomra akkor is a halasi Kossuth utca és … Tovább »
A magyar-zsidó irodalom létformái című Konferencia, a Diaszpóra(és)művészet című kiállítás és szimpózium után, melynek a Szombat társszervezője volt, folyóiratunk tavaly vetítéssorozatot és újabb eszmecserét szervezett Zsidó sorsok magyar filmen címmel. Tovább vizsgálva … Tovább »
A Mazsike tizedik születésnapján
November végén bensőséges ünnepségen emlékezett vissza a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tíz évvel ezelőtti megalakulására. Székely Gábor elnök ünnepi köszöntőjét követően a Goldmark teremben, mintegy kétszáz fős közönség … Tovább »
Egy diaszpórában élő reflexiói Izrael Állam születésének ötvenedikévfordulóján I. 1997-ben ünnepelték a világ zsidó közösségei a Bázelban megrendezett első cionista kongresszus centenáriumát, és az idén emlékeznek meg Izrael Állam függetlenségének ötvenedik évfordulójáról.
Ötvenhárom … Tovább »
Fordulatok előttCionizmus az 1938 és 1940 közötti Magyarországon
A magyar cionista mozgalom 1938-tól kezdve óriási átalakuláson ment keresztül. Olyan területeket csatoltak Magyarországhoz, amelyeken hozzávetőlegesen kétszázezer zsidó élt, akik a politikai paletta minden árnyalatát … Tovább »