Angela Merkel német kancellár a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében ismét elítélte a párizsi vérengzést és hitet tett amellett, hogy az iszlám Németország része, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy tisztázni kell a muzulmán vallás és az iszlamista terror viszonyát.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Ezrével menekülnek a zsidók Ukrajnából

A hitleri Németország legyőzésén sajnálkozott egy, a Kanadai Magyarok Országos Szövetség (KMOSZ) honlapján megjelent cikk, mely írás “egy rátelepített tehernek” nevezte Izraelt és aminek szerzője Bárdossy László horthyista miniszterelnök szavaival kívánt békés Karácsonyt a külhoni olvasóknak. 

Júdás Makkabeus a középkori lovagkirály prototípusa és eszményképe lett Artúr királytól Nagy Károlyig.

A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség szeretettel meghívja az Orthodox zsidó hagyományok Magyarországon c. tudományos konferenciára, amely egy négynapos eseménysorozat nyitó programja.

A Hamasz “katonai szárnya” minden erejével igyekszik helyreállítani a nyári “Cuk ejtán” hadművelet során alaposan megrendült katonai potenciálját.

Ennek az igyekezetnek a része az Izz ad-Din al-Kasszám Brigádok javarészt megsemmisült rakéta-tartalékainak feltöltése helyben … Tovább »

Részlet egy kisregényből

A keresztény hitre tért férfi meglátogatta a jeruzsálemi Óvárost és felidézte szerepét hat kivégzésben.

Meghívó „A magyar sportélet áldozatai a Holokausztban című kiállítás megnyitójára”, amelyet a Városligeti Műjégpálya Dísztermében tartanak, 2014. december 9-én (kedden) 10:00 órai kezdettel. Pontos cím: Városligeti Műjégpálya, Budapest XIV. ker., Olof Palme sétány 5.

A dátum már tudott: 2015. március 17.

Ez a választás legalább annyira elkerülhető lett volna,mint amennyire elkerülhetetlenné vált. Nem, nem vagyok skizofrén, a helyzet ennyire ellentmondásos. A jelenlegi  kolalíció a megalakulás pillanatában előre vetítette a szakadás … Tovább »

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Kovács Mónikával a Holokauszt oktatásáról beszélget Gadó János

A Spinoza Színházban (1074 Bp., Dob u. 15.) december 7-én.

Szántó T. Gáborral, a Kafka macskái című regény szerzőjével Ungvári Tamás beszélget

Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című díjnyertes filmjét vetítik 2014. november 19-én, szerdán 18.30-kor a Bálint Házban (1065 Bp. Révay u. 16.).

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.