A héten tragikus hirtelenséggel elhunyt író egyik utolsó írását a Szombatnak küldte.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, Köves Slomó több, mint 100 Magyarországról elrabolt tóratekercsre bukkant a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtár kézirat raktárában. Berl Lazar oroszországi főrabbi is beszélt a tórákról a Szombatnak nemrégen adott … Tovább »

Az emberi erőforrások minisztere sajnálja, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége úgy döntött, egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. A miniszter szerint Mazsihisz által felvetett kérdések figyelmet érdemelnek, de a bojkott, a párbeszédtől … Tovább »

Vádat emelt a jeruzsálemi ügyészség négy kelet-jeruzsálemi arab fiatal ellen, akik azt tervezték, hogy egy rendezvényen fegyveres mészárlást fognak elkövetni.

Az antiszemitizmus jelentésének nyomában

A Frankel Leó úti Zsinagóga Alapítványa után két másik közösség is visszaadja az emlékévre kapott támogatást.

A ZSIKK közlemény

A Zsidó Nyári Fesztivál szervezője, a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ tájékoztatja a Mazsihisz vezetőségét, hogy a jelenlegi, … Tovább »

Új Holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza létesítésére készül a kormány, a Holokauszt Emlékév keretében Budapesten, a józsefvárosi pályaudvar helyén. A projekt koncepciójáról keveset tudni. Felkerült az internetre a Sorsok Háza előkészítő anyagaként készült egyik tanulmány. … Tovább »

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

A próbababák

Nézzétek. Nézzétek. – Összekuporodva ültünk a priccsünk deszkáin, ami ágyként,asztalként, padlóként szolgált. A tető nagyon alacsony volt. Csak ülni lehetett, behúzott fejjel. Nyolcan voltunk – a mi nyolcas csoportunk, amelyet csak a halál választ majd el –, … Tovább »

Sajnos a dolgok jelenlegi állása szerint úgy fest, hogy Holokauszt emlékévvel bánnak el a Holokauszt emlékével.

A kormány idióta határidőt szabott, fizikailag és intellektuálisan is lehetetlen, hogy április közepéig elkészüljön a kiállítás a Sorsok Házában – állítja Gerő András, aki ettől eltekintve támogatja a tervet. Karsai László szerint az áldozatok emlékének arculcsapása, hogy Schmidt Máriát nevezték ki az intézmény vezetőjévé.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség továbbra is nagy várakozással tekint a Magyar Kormány azon döntésére, mely az izraeli nagykövet és a zsidó hitközségek javaslatára a 2014-es évet – a magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából – hivatalos emlékévvé nyilvánította, … Tovább »

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) arra kéri a kormányt, fontolja meg, hogy a német megszállás emlékműve “súlyához mérhető módon”, közfigyelemre érdemes, maradandó szimbolikus eszközzel fejezze ki a Horthy-rezsim történelmi felelősségét.

Az EMIH pénteken … Tovább »

Érzékeny döntések előtt áll az elkövetkező héten a magyar zsidóság két legláthatóbb szervezete.

Mit sűrítenek, mit fejeznek ki a tárgyak? Miként mutatjuk meg és olvassuk őket? Milyen eszközökkel teremtünk kapcsolatot egy tárgy múzeumi léte és egykori használati kontextusa között? És miért jó megfejteni egy tárgyat? Nagy kérdések. Mégis sokféle „jó” válasz adható. Nézzünk most egyet!

A sydney-i születésű Markus Zusak a világ egyik legkiválóbb ifjúsági regényírója. Első könyve (The Underdog) – amely egy szegény tinédzser és szíve választottjának történetét meséli el – 1999-ben került a könyvesboltok polcaira. A megjelenés hét évet váratott magára, de a gyors sikert követően Zusak szinte azonnal piacra bocsáthatta az említett mű két folytatását, a Fighting Ruben Wolfe-ot és a When Dogs Cryt.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

Izraeli filmhét, 2013. november 20-27.

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.