Találatok ‘Réz Pál’

Összesen 4,662 találat (2541 - 2560) : Réz Pál.

Holokausztoktatás Magyarországon: javaslatok az új kiállítás szempontjaira

Írta: Kovács Mónika - Rovat: Kultúra-Művészetek, Politika, Történelem

Új Holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza létesítésére készül a kormány, a Holokauszt Emlékév keretében Budapesten, a józsefvárosi pályaudvar helyén. A projekt koncepciójáról keveset tudni. Felkerült az internetre a Sorsok Háza előkészítő anyagaként készült egyik tanulmány. … Tovább »

Charlotte Delbo

Írta: Szombat - Rovat: Irodalom

A próbababák

Nézzétek. Nézzétek. – Összekuporodva ültünk a priccsünk deszkáin, ami ágyként,asztalként, padlóként szolgált. A tető nagyon alacsony volt. Csak ülni lehetett, behúzott fejjel. Nyolcan voltunk – a mi nyolcas csoportunk, amelyet csak a halál választ majd el –, … Tovább »

A schmidtmáriázós vonal – túlfűtött vita Gerő és Karsai részvételével

Írta: CZENE GÁBOR / NOL.HU - Rovat: Hírek - lapszemle

A kormány idióta határidőt szabott, fizikailag és intellektuálisan is lehetetlen, hogy április közepéig elkészüljön a kiállítás a Sorsok Házában – állítja Gerő András, aki ettől eltekintve támogatja a tervet. Karsai László szerint az áldozatok emlékének arculcsapása, hogy Schmidt Máriát nevezték ki az intézmény vezetőjévé.

A könyvtolvaj – Interjú Markus Zusakkal, az eredeti regény szerzőjével

Írta: Joe Utichi - Rovat: Hírek - lapszemle

A sydney-i születésű Markus Zusak a világ egyik legkiválóbb ifjúsági regényírója. Első könyve (The Underdog) – amely egy szegény tinédzser és szíve választottjának történetét meséli el – 1999-ben került a könyvesboltok polcaira. A megjelenés hét évet váratott magára, de a gyors sikert követően Zusak szinte azonnal piacra bocsáthatta az említett mű két folytatását, a Fighting Ruben Wolfe-ot és a When Dogs Cryt.

Bodnár Dániel: Mi a baj a megszállás emlékművel?

Írta: Bodnár Dániel / zsido.com - Rovat: Hírek - lapszemle

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.