Összesen 978 találat (941 - 960) : Rádi Péter.
Két ország gazdasági kapcsolatait, jövőbeli lehetőségeit a hivatalos kormányszervek képesek a legjobban felvázolni. Az üzletemberek, a cégek tevékenységéhez a kereteket egyértelműen ezen intézmények teremtik meg. Két minisztérium illetékes vezető munkatársát kérdeztük meg a … Tovább »
Igazi csemegében részesülhetnek a színház-kedvelők az idei évad kezdetén. A Független Színpad Shalom An-Ski: Dybuk című darabját tűzte műsorára, három képben – két részben. A héber kabalista legenda szerzője polgári nevén Slómó Zanwil Rappaport, 1863-ban született Vityebszkben, … Tovább »
Hírek
Három évtizede rabbi Svájcban
Jólesz László: Hesván, az ünnep nélküli hónap
dr. Jólesz Károly: Az abortusz és a zsidó vallás
Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok
Babits Antal: Joseph Malovany New York Világjáró Kántora
Magén István: Mocháry Kondor Judit … Tovább »
Az új tanév
1991A budapesti zsidó iskolák kilencszáznegyven gyereke bizonyosság arra, hogy bár a vészkorszak, majd a nemzetiséget és a hitet tagadó politika maroknyivá sorvasztotta Magyarországon népünket, az életfán mégis új ág sarjad. Ők a jövő letéteményesei is: … Tovább »
Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.
– Férfi … Tovább »
A Magyar Szabadságharc tábori rabbija, a hazai polgárosodás apostola
A Nyitra vármegyei vágújhelyi Einhorn család 1825-ben született Ignác nevű fiának átlagon felüli eszességét, sokoldalú képességeit már szülőhelyén a községi népiskola tanítói és középiskolai tanárai … Tovább »
Beszélgetés Márványi Péterrel
JANUÁR KÖZEPÉTŐL KEZDVE négy héten át óránként hallhattuk tudósításait a rádióban és a tévében. Magyar újságíró Jeruzsálemben? Szabad ilyen veszélynek kitenni egy tudósítót? A rádióban azt sem tudták, mikor jön haza. Találkozásunkkor … Tovább »
Dr. Feldmájer Péter portréja
Ha a nevét hallom, először mindig ugyanaz a kép villan elém. MIOK-közgyűlés a nyolcvanas évek végén. Csokornyakkendő, elegáns öltöny, díszes kipa, egyszóval ünnepélyes öltözet, aminek némiképpen ellentmond a kócos frizura s a lebegő vörös … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
Ha Budán, a Városmajor utcában járok, gyakran eszembe jut a halk szavú, hivatásának élő, szerény és figyelmes szívgyógyász orvos, Koricsoner doktornő története – ilyennek írták le betegei, ismerősei őt -, akinek élete negyvennégy vészterhes nyarán, itt, a 23-as számú házban … Tovább »
HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.
Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »
Az 1990. július 8-i MIOK képviselőtestületi ülés a rabbikar javaslatára nyolcfős társadalmi bizottságot választott a zsidó szervezetek köréből. Feladata az volt, hogy az átmeneti időben „vigye tovább az ügyeket”, készítse elő a hitközség átalakulását, s a valamennyi zsidó … Tovább »
A MAGYARORSZÁGI rendszerváltás megérintette a magyar zsidóságot. Kit jobban, kit kevésbé. Ez az érintés egyszerre politikai, gazdasági, egzisztenciális és ideológiai volt. A baloldaliságra fogékony magyar zsidóság eltávolodott vagy eltávolodni kezdett ezen eszmekörtől. A korábbi … Tovább »
A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »
Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.
A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »
Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel
– Téged, életed folyamán többször és huzamosabban foglalkoztatott a zsidókérdés: személyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »
Zsidó dallamok a Vigadóban
Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátogatás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szüleimtől eredő. Más volt, ami mégiscsak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »
A riport címe nemcsak jelzője, hanem annak héber megfelelője, a Mszoret Ávot hivatalos neve is a Wesselényi utcai iskolának. A Pesti Izraelita Hitközség egykori polgárijában, a majd négy évtizeden át állami szakmunkásképző falai között ismét felhangzik naponta többször: Boruh … Tovább »