Összesen 1,111 találat (1061 - 1080) : RÉZ ANDRÁS.
A jelölt már annyira berekedt, hogy a tapsolás és füttyögetés felett alig lehetett hallani a hangját. De semmi sem tompíthatta a győzelem édes ízét. Megköszönte „szeretett feleségének”, hogy mellette állt „a választási hadjárat minden fájdalma és akadályai” közepette … Tovább »
Zsidó műsorok a francia tévében
Franciaország, vasárnap reggel 9 óra. A kettes csatornán már megy a műsor. A muzulmánok, majd az „izraeliták” műsorát a reformátusoké és a katolikusoké követi, azután felcsendül a görögkeleti templom kórusa. A zsidó adás közismert producer-rendezőjével, … Tovább »
Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »
A társadalmi berendezkedés átalakításának szinte mindenki által helyeselt intézkedése az iskolai tankönyvek kicserélése. Napjainkban különösen a humán ismereteket adó tankönyvek furcsán festenek: teli vannak áthúzásokkal, beragasztott lapokkal; kiegészítő jegyzetekből tanulnak … Tovább »
Mottó:
Miért lesz a zsidóból hegedűművész és nem zongoraművész? Mert a hegedűt könnyebb fölkapni, ha futni kell.
A Hásomér Hácáir, cionista szervezet általában a fiatalok épülésére szervezi programjait, legutóbb azonban a felnőttek számára rendezett vitaestet, rengeteg … Tovább »
Nem értek egyet Komoróczy Géza professzorral, ha az Új Élet 1992. december 15-i száma 3. oldalán közölt idézet szerint a Sipos András és Virág Teréz Röppentyű világ című tévéfilmjében ábrázolt véleményem szerint „marranus identitású” család magatartását a „zsidó … Tovább »
Beszélgetés Végh Antallal
Megmondod a zsidóságról a véleményedet? Megmondom: ki vagy. Ugyanis itt, Kelet-Európábán ez vízválasztót jelent. Az értelmiségi, és különösen, ha írástudó, ezt a kérdést nem kerülheti ki, így volt ezzel Végh Antal is. Az alábbiakban pedig kiderül: … Tovább »
1956, avagy a gomböntő halála
1992 októberi, 1956-os melléklettel megjelent számunk komoly visszhangjára utalt a termet betöltő érdeklődés is, a témáról rendezett Szombat Szalon estén. Négy jeles filosz Forintos György, Könczöl Csaba, Ungváry Rudolf, valamint Ember Mária fejtette … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, élve az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényben írtakkal, közel 100 ingatlant igényelt vissza az államtól. Hol tartanak a tárgyalások, milyen eredményeket értek el eddig? Erről kérdeztük a MAZSIHISZ elnökét, dr. Feldmájer … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
1.Zsidó filozófia kezdőknek (heti 2 óra).
2.Ábharám történetének komplex elemzése (heti 2 óra). A héber nyelv alapfokú ismerete szükséges.
3.Mit, miért, hogyan – zsidó ünnepek és hétköznapok (heti 2 óra).
4.A heti szakasz (heti 2 óra).
A kurzusok helye: Lauder Javne … Tovább »
Öt fiatalkori fényképével illusztrált egész oldalas interjút közölt a közelmúltban az Új Magyarország M. Szabó Imre tollából az USA-ban élő Szeleczky Zitával. A színésznő művészi pályája kezdetén tehetségével és szépségével nagy népszerűséget szerzett. A háborús … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »
A Szombat 1992. márciusi számában indulatos cikk jelent meg Raj Tamás tollából. Ebben a segélyezetteinkhez kiküldött körlevelünk tartalmát kifogásolja. A körlevél okozta sajnálatos félreértéseket Kuratóriumunk maga is tapasztalta, és éppen ezért még 1992. februárban főtitkára … Tovább »
Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És akkor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt bennem személyes sértettség, … Tovább »
Filmkockák Somogyi Károlynak, a Jád Vásém kitüntetettjének életéből
Még ma is olyan mindenre figyelő, jó ügyekért cselekedni kész, amilyen félévszázaddal ezelőtt volt. A tizenöt gyermekét nevelő asztalos fia, Pécs második kerületében, Vasas-bányatelepen 1921-ben született. … Tovább »
A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról elhurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »
John Demjanyuk három évvel ezelőtti pere Izrael számára a holocaust legszörnyűbb napjainak hideglelős visszaidézését jelentette. Az izraeli televízió nap mint nap élőben mutatta, amint a haláltáborok koros túlélői gyilkos szemekkel meredtek a vádlottra – egy tagbaszakadt, volt … Tovább »
Szép számban jelentkeztek az első olyan költők, akiknek sikerült végre magától értetődő természetességgel kifejezniük a hálúcok – pionírok – világát; azok világát, akiknek meg kellett birkózniuk a sivár pusztasággal, a tűzforró éghajlat gyötrelmeivel és nem utolsósorban … Tovább »
Mezei András különös hangulatú tényversei a közeljövőben Izraelben is megjelennek – héberül. A költő erre az alkalomra írta az alábbiakat:
Nálunk nem mítosz és nem kitalálás: saját hamvaiból született meg Izrael. A Főnix-hasonlat nálunk nem hasonlat, hanem a zsidó létezés … Tovább »