Összesen 1,005 találat (881 - 900) : Polgár György.
(Előzetes megjegyzés. – A kérdés, hogy zsidók lehetnek-e, legyenek-e konzervatívok, nem kérdés. A legfontosabb amerikai neokonzervatív folyóirat, a Commentary egyben az Amerikai Zsidó Bizottság hivatalos sajtószerve, az amerikai és brit neokonzervativizmus fő ideológusai kevés kivétellel … Tovább »
Diaszpóra(és)muvészet A Budapesti Zsidó Múzeum és a Szombat konferenciája Május 6-án és 7-én a Közép- és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézetben, az egykori Wahrmann-palotában került sor a rendezvényre. A nagy szakmai érdeklodéssel kísért szimpózium szellemében folytatása … Tovább »
A Magyarországi Holocaust Emlékalapítvány arra kért: szóljak egy előadáson az 1944-es cionista ellenállásról. Vámos György kollégámmal ugyanis 1988-1989-ben riportkönyvet írtunk „Tépd le a sárga csillagot” címmel, amelyben közreadtuk a Sómér Hácáir tucatnál több harcosának … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Amikor a Budapesti Zsidó Múzeum 1930-ban épült szárnyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus jelentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált magyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »
A Szombat hasábjain különös vita bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problémáit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szerzője, … Tovább »
Egymást sértő sértett felek, 1997. január
Ifjú barátom (ismerjük egymást zsidó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztásával egyetértek. Az engem minősítő-elítélő sorokkal ha megvárja a következő … Tovább »
Budapest -Nyizsnij Novgorod
A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festményeket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »
A „magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon lévő összes javait, akik, illetőleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve … Tovább »
Apám imakönyvét másoltam
Ország Lili augusztusban lett volna 70 éves. Ungváron született, zsidó nagypolgári családban. Apja vallási műveltségéről ugyanolyan híres volt, mint arról, hogy kiválóan értett a szőlészethez, borászathoz. Ország Lili első rajzait a nagyanyjához … Tovább »
Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.
Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »
Ludwig Förster műve, a Dohány-templom
A németországi reformmozgalom (haszkala), amelynek elindítása Moses Mendelssohn (1729-1786) nevéhez fűződik, a zsidó életet két módon igyekezett a zsidóság változó jogállásából fakadó életmódbeli változások követelményeihez … Tovább »
Hogy pontosítsak, csak hat napunk van a városban, de az a Tisöbov előtti tejesböjt kilenc napjára esik. Legalább nem frusztrál a bécsi kóser húskínálat, a pestinél, finoman szólva, szélesebb választéka (s persze számunkra még a hazainál is borsosabb ára).
A „kóser szupermarket” … Tovább »
Figyelembe véve a nyári szünetet (lapunk legközelebb szeptemberben jelenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokottnál, melyek egy része nagyobb elmélyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Fenákel Judit: Anyu
Buzási Gábor: A kivonulás és a Hallél
Könyvmoly
Berényi Gábor: A honosítás százada
Török Petra: „…miért nem tudok jiddisül?”
Szegő György: Száműzöttek kiállítása Bécsben
Tarbay Dávid: Pilinszky János versei
Pécsi Katalin: Bemutatom Tarbay Dávidot
Dávid … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Beszélgetés Tatár György filozófussal
Tatár György ösztöndíjasként egy évet töltött Izraelben, ahol alkalma nyílt megismerkedni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel. Benyomásairól kérdeztük az alábbiakban.
Mennyire szétszakított társadalom az izraeli? Mennyire tűnnek … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »