Csütörtök este Ács Tamást, korábbi helyettes államtitkárt választották a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökévé. A jelölt a második fordulóban néhány szavazattal előzte meg Zoltai Gusztáv volt sofőrjét, az Élet Menete Alapítvány kurátorát, Bandi Lászlót. Kunos Pétert döntő fölénnyel erősítették meg ügyvezetői tisztségében.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni bútoraival, személyes tárgyaival berendezett emlékszobát adtak át szerdán a 13. kerületi RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központban.

…között nincs éles határ:

a skála egyik végen áll az előimádkozó, aki ismeri az ima szövegét és alapdallamait, a másik végén a kántor, aki nemcsak kiművelt hanggal rendelkezik, hanem ismeri a zsidó dallamkincs szombati, nagyünnepi, zarándokünnepi, stb. változatát, tudja, … Tovább »

Hosszú betegség után elhunyt Berkovits György, író, szociográfus (1940-2018).

Emléktáblát kapott Ferenczfalvi Kálmán Gyöngyösön.

A magyarországi holokauszt 70. évfordulója alkalmából, 2014. december 8.-án, Hétfő délután emléktábla avatásra került sor Gyöngyösön, Ferenczfalvi Kálmán a „Világ Igaza” emlékére, egykori otthonának házfalán. … Tovább »

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

2014-ben már kevesen élnek Gaudiopolisz egykori lakói közül.

Hetvenkét éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Állítólag 1943.január 1-jén – azt mondta, – hogy ez a nap is jól kezdődik. Mindössze … Tovább »

Meggyújtották az első gyertyát hanuka első napján a budapesti Nyugati téren elhelyezett kilencágú gyertyatartón.

György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »

1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.

Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »

Új holokauszt-emlékpont nyílt Dabason pénteken.

A felújított Tusák-Bragyova házat és a benne helyet kapó kiállítás ünnepélyes átadásán beszédet mondott mások mellett Ilan Mor izraeli nagykövet és Zoltai Gusztáv miniszteri tanácsadó.

Az egykor a Bragyova család tulajdonában … Tovább »

Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus, a gyermeklélektan, a klinikai és a szociálpszichológia kiemelkedő kutatója 105 éve, 1909. november 24-én született Budapesten.

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

A legendás mester, operatőrgenerációk tanára, kétszeres Kossuth-díjas filmoperatőr, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere 100 éve, 1914. november 2-án született.

Önszorgalomból állt neki a borsodi falu múltjával foglalkozni. Járt kinn Izraelben, és sok mindent megtudott Cserépfalu holokauszt-vonatkozásából. Amióta a témával foglalkozik, Tóth Péter fenyegetőző levelet is kapott.

A nyírbátori zsidókra emlékeztek – hetven év múltán először

A 25 éve Budapesten át megindult szovjet zsidó kivándorlásra emlékező konferencia október 29-én 17 órától a Bálint Házban (1065 Bp., Révay u. 16.) lesz.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál