Összesen 240 találat (1 - 20) : Pető Iván.
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
Bevezető a Szombat A Kádár-rendszer és a zsidóság téma köré épülő, 2023 decemberi számunk összeállításához.
Az alakuló új vezetés és „a jövő reménye”
október 22-én körtávirat érkezett Izrael állam kelet-európai diplomáciai képviseleteire.
Arie … Tovább »
“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.
Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »
Salgótarjánban született, kutatásai középpontjában Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve áll, de Krúdy Gyula írásművészetének is nagy tisztelője. Szécsényben és Salgótarjánban városi- megyei múzeumokat igazgatott. Tagja, majd főtitkára a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. … Tovább »
Volt nemzetközi kapcsolati ügyintéző mezőgazdasági gépekkel foglalkozó intézményekben, titkárságvezető külkereskedelmi vállalatnál. Volt a magyar külügyminisztérium szakmai főtanácsadója, Brüsszelben a Magyarországi Régiók és Önkormányzatok Képviselete igazgatóhelyettese, … Tovább »
Komoly Ottó nevét mostanáig alig ismerték, holott önfeláldozó embermentő volt. Talán a legnagyobb. Most végre Lélekmentők – Komoly Ottó és a magyar cionista mozgalom embermentő tevékenysége a vészkorszak idején címmel látható tablókiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, … Tovább »
“Nem sokkal a forradalom leverése után szüleim komolyan fontolgatták a disszidálás gondolatát. Sőt apu állítólag meg is állapodott a kerületi rendőrkapitánnyal, hogy szerez nekünk egy teherautót, arra mindent cuccunkat felpakolhatjuk, és irány Bécs. Cserébe annyit kért csak, hogy … Tovább »
Lélekmentők – Komoly Ottó és a magyar cionista mozgalom embermentő tevékenysége a vészkorszak idején címmel nyílik időszaki kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban július 12-én. A kiállítás ismertetője szellemtörténeti háttérbe ágyazza Komoly pályaképét.
Komoly … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
Emlékszem Emma valamikor július első hetében érkezett meg Niksiékhez. Akkor már legalább két éve őrizgettem a Minnie mouse ruhát a szekrényem mélyén.
Piros tütü volt alatta. A belsején címke: 6–9 mths. Időnként elővettem a szekrény mélyéről, és nézegettem. … Tovább »
Tuvya Raviv (1934-2023)
„Ez életem története, Révész Tamásé, a bajmoki magyar kisgyereké. Ez életem története, Tuvya Ravivé, a harcparancsnoké, a cionistáé, aki örökké szeretni fogja Izrael országát.”
Ezekkel a szavakkal fejeződik be Tuvya Raviv, az Izraeli Védelmi … Tovább »
A két fogalom szembenállása Szép Ernő Emberszag című regényében.
Anssi Halmesvirta finn történész lefordította Szép Ernő Emberszag című regényét. A kötethez írt előszavának első részét tegnap közöltük, alább a második részt olvashatják.
Ahhoz, hogy a Másság … Tovább »
Szenes Hanna Izraelben régóta nemzeti hős, alakja hazájában elmosódott. Ki volt ő? Költő? Mártír? Kém? Brit ejtőernyős? Embermentő intencióval földre szállt angyal? Egy romantikus irodalmi tünemény, aki pragmatikusan, amikor embereket kellett menteni, egy percig sem lacafacázott, … Tovább »
A „nem kívánatosnak” minősített zsidó szerzők műveinek megsemmisítését 1944. június 16-án kezdték meg Budapesten. A barbár cselekedet évfordulóján nyilvános felolvasással emlékezik az elpusztított könyvekre és szerzőikre a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike), a … Tovább »
Benda Iván fotográfussal beszélget Sós Csaba
Önt Jeruzsálem fotográfusának nevezik.
Büszke vagyok erre, mert Jeruzsálem a kedvenc témám. Mondhatnám azt is, amikor Jeruzsálemben vagyok, úgy érzem otthon vagyok. 2019-ben jártam ott utoljára, a Covid járvány a kezdete … Tovább »
Emlékséta Bonyhádon
„Élt Bonyhádon egy nép, de hogyan? Tudta, hogy 1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át? Mi az, hogy kóser? Miért kovásztalan a macesz? Rituális fürdő Bonyhádon? Postagalamb, mint megrendelő? Mindezekről és sok másról hallhat, ha részt vesz a Sétán!”
A magyarországi haladó (neológ) zsidóság fennmaradásának egyik zálogát továbbra is a nők zsinagógai értelemben vett egyenjogúsításában látom.
Alig néhány hét választ el bennünket Savuot – a szináji kinyilatkoztatás – ünnepétől. A törvényadásról szóló megemlékezés … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Ma hajnalban elhunyt Deutsch Gábor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem oktatója.
“Törékeny, szelíd alakja úgy él emlékeinkben – írja a mazsihisz.hu -, mint a zsidó vallási ismeretek szerény, szelíd és szeretetteljes szaporítója, lankadatlan terjesztője, aki mindenkihez … Tovább »