Összesen 464 találat (161 - 180) : Orbán Eszter.
Az egyenlő jogokért küzdő zsidók az 1840-es évek során aggódva követték ügyük csökkenő népszerűségét. 1840-ben az alsótábla nagy többséggel megszavazta a zsidók emancipációját, vagyis az ország nem nemes lakosaival való egyenjogúsítását. A törvényjavaslat a főrendiház … Tovább »
– Izraelben.
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Hol? Budapesten a Lipótvárosban, a Visegrádi u 43. alatti 1. emeleti, háromszobás, utcára néző, polgári lakásban. Ezen osztozunk a társbérlőkkel, akik a fürdőszobából megközelíthető szobát lakják, Kovácsék, két kamasz fiúval.
Válásuk után a férfi kiköltözik a konyha … Tovább »
“Még ha azt is gondolják sokan, hogy a klezmer vagy a jiddis zene a tradíciókról szól, valójában a legfontosabb témákhoz nyúl nyitottságával, legyen az akár manapság a klímaváltozás, a migráció vagy a szélsőjobboldal veszélye” – fogalmazott a Klezmatics zenekar alapítója, Frank … Tovább »
Nagy sikert aratott a Kárpátaljai Zsidó Napok című rendezvénysorozat, amelyet a napokban rendeztek meg Nagyszőlősön és Beregszászon. A több ezer érdeklődőt megmozgató program egyik főszerepezője a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) volt.
– Ez az emlékezés … Tovább »
A Nyugat-Fokföldön található Oudtshoorn városka egykor virágzó zsidó közössége a strrucctoll-kereskedelemből gazdagodott meg. A közösség mára eltűnt, de emléke még él – olyannyira, hogy a várost sokan ma is Kleiner Yerushalayim-nak becézik.
A 19. század közepe és a 20. … Tovább »
A Jáél történet „betérítése”
Török Ferenc balladisztikus hangvételű fekete-fehér filmdrámája, a Berlinálén, a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon, a Miami Zsidó Filmfesztiválon is közönségdíjat nyert 1945, egy fülledt augusztusi napot metsz ki a magyar történelemből. Két zsidó férfi váratlan érkezése … Tovább »
Vadonatúj peszáhi hagadát készített egy lelkes csapat, leginkább saját kezdeményezésből. A csapat kulcsembere, Hegedűs Pál matematikus, a Kazinczy utcai zsinagóga tagja.
Valamilyen formális vagy lazább közösség keretében készítettétek az új hagadát?
Nem volt felkérésünk, … Tovább »
Az orvosi pályát választó nőknek a 19. század végén még a világon mindenütt igen nehéz dolguk volt. Egyetemi képzésüket és karrierjüket politikai és társadalmi akadályok egyaránt hátráltatták. Törökországban az I. Világháború kezdetéig nők nem felvételizhettek az orvosegyetemre, … Tovább »
Borgos Anna a nyugatos írófeleségekről – bár igaz, egy szűk nemzedékkel idősebb „sorstársakról” – szólva leszögezi, „írófeleségnek lenni a múlt századelőn egyfelől lehetőséget nyújt a hagyományos nemi és kulturális szerepek meghaladására, másfelől olyan kényszerpályát … Tovább »
Akik könnyezve fogtak kezet Horthy Miklóssal.
Nagy sikerrel megtartották Török Ferenc 1945 című játékfilmjének európai premierjét szerda este a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale).
A történelmi drámát a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban … Tovább »
Iványi Gábor, Radnóti Zoltán pódiumbeszélgetése
Két világlátás csapott össze egy, a Magyar Liberális Párt alapítványa, a Liberális Magyarországért Alapítvány által jegyzett csütörtök esti budapesti, a hatalom és a polgár viszonyáról szóló pódiumbeszélgetésen. … Tovább »
Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával.
Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után?
1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. … Tovább »
“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »
„Állíts útmutatókat,
teremts emlékjeleket,
s figyelj az ösvényre,
az útra, melyet megtettél.”
Jeremiás 31, 21[1]
Száz esztendővel ezelőtt, 1916. január 23-án nyitotta meg termeit a nagyközönség előtt a Magyar-Zsidó Múzeum a budapesti Hold utca 23. alatti … Tovább »
A migráció témája – nem nagy megállapítás – garantált aknamező, nemcsak a magyar belpolitikai viták közismert természete miatt, hanem azért is, mert alapvető identitás-kérdéseket boncolgat: kik vagyunk mi? Mitől vagyunk azok, akik? Egyáltalán: ugyanazok akarunk-e maradni, akik … Tovább »
„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, és az MTA-SZTE … Tovább »