Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke levélben válaszolt a Szabadság téri „Civilek” nyílt levelére. Az alábbiakban a levélváltást közöljük.

Ki és miért – pontosabban: miért nem? – támogatja a zsidó felekezeteket?

A társadalomtörténésszel Várnai Pál beszélget.

Miután szó szerint lefordítottuk neki angolra a Csúnya, gonosz bácsikat (az eredeti cím Big Bad Wolves), és korrekt magyarsággal kiejtette a film honi címét, az izraeli rendező egy vicces sztorit osztott meg régi, furcsa humorú barátnőjéről, aki egy észtországi közönségtalálkozó után “dagadt csirkéknek” nevezte a jelenlévőket. Így indult a beszélgetés… Navot Papushado társdirektora és jó barátja, Aharon Keshales nélkül jött Budapestre, hogy népszerűsítse fekete komédiáját, amelybe tavaly beleszeretett Tarantino.

Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

Horváth József jelenleg az egyetlen pályázó a Mazsihisz és a BZSH – e sorok írásakor még betöltetlen – ügyvezető igazgatói posztjára.

Rajta kívül beadta még pályázatát dr. Grósz Andor (korábban a Honvéd kórház igazgató főorvosa), aki azonban a Szombatnak úgy nyilatkozott, … Tovább »

Egy hónap alatt a visszautasított állami támogatás mindössze töredékét gyűjtötték össze, a 35 tagszervezet a projektjei megvalósíthatóságát mégsem félti. Úgy látják, olyan döntést hoztak, amely a rövid távú nehézségek ellenére nemcsak évek, hanem évtizedek múlva is vállalható lesz. A Memento70 forrásteremtő szövetség az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának bojkottjaként jött létre, többek között a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásul és a holokauszt-emlékév programjainak független megvalósítása érdekében. Interjú Harsányi Andrással és Toronyi Zsuzsannával, a projekt kampánymenedzserével, illetve szóvivőjével.

Felbontja az állami Veritas Történetkutató Intézettel két hete kötött együttműködési megállapodást a Páva utcai holokauszt központ tegnap hivatalba lépett igazgatója, pedig ugyanő, Haraszti György írta alá a botrányt kavart dokumentumot – még a központ közalapítványának kuratóriumi elnökeként. Forrásaink magyarázata szerint “véletlenül” került szignója a papírra, melyet az igazgatóhelyettes tett elé, aki azóta nem a Páva utcában, hanem már a Veritas-nál dolgozik.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Az 1945 után született generáció szociálisan rászoruló tagjaival intézményesen nem foglalkozik egyik zsidó szervezet sem.

A szélsőjobb parókiája
Nemrég fejeződött be ifj. Hegedűs Lóránt pere első fokon a Budapest-Északi Református Egyházmegye Bíróságán. Ismert: tavaly november 3-án a lelkész által vezetett Szabadság téri Hazatérés Templomában Horthy-szobrot avattak. Az ünnepségen egy jobbikos … Tovább »

Március 19-én, a Szabadság téren kijelölt emlékmű helyszínén, civilek felhívására néhány százan a személyes emlékezet tárgyait helyezték el tiltakozásképpen. A rendezvényen Béndek Péter filozófus is felszólalt:

Tamás Pál szociológussal beszélget Várnai Pál

Megosztja a Scheiber Sándor-díj idei kitüntetettjeit a holokauszt-emlékév bojkottja. A díjátadón az egyházügyi államtitkár a közösségek megerősítését és a mások álláspontjának elfogadását hangsúlyozta.

A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis

Mi a probléma Magyarországon? Miért csúszott félre már januárban a Holokauszt Emlékév? Van-e kapcsolat az antijudaizmus, antiszemitizmus és az anticionizmus között? Milyen lesz a jövő Európája? Miért létezik Izrael állama? Mit jelent az, hogy a héber nyelv újjáéledése „apokaliptikus tövis”? – a jelenleg Svájcban élő vallásfilozófussal, Tatár Györggyel, az ELTE BTK nyugalmazott egyetemi docensével többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

A református egyházból senki nem hajlandó megszólalni a holokauszttal viccelődő debreceni jobbikos képviselőjelölt ügyében. Pedig lehetne mondanivalójuk.

Jichak Katzenelson (1886–1944) lengyelországi zsidó költő, drámaíró. Jiddis és ivrit nyelven egyaránt írt. Színművei a zsidó–lengyel együttélésről, a zsidó nép történelmi dilemmáiról szólnak. 1943–44-ben kilenc hónapot tölt egy franciaországi internáló táborban. Itt … Tovább »

Egy hete, hogy a New York Timesban nyílt levélben mesélte el molesztálásának történetét a filmrendező fogadott lánya, Dylan Farrow, aki bevallottan azért hozta elő most a 21 évvel ezelőtt történteket, hogy a közelgő Oscar alkalmából emlékeztessen a Blue Jasmin forgatókönyvével esélyes rendező múltjára.

Mit sűrítenek, mit fejeznek ki a tárgyak? Miként mutatjuk meg és olvassuk őket? Milyen eszközökkel teremtünk kapcsolatot egy tárgy múzeumi léte és egykori használati kontextusa között? És miért jó megfejteni egy tárgyat? Nagy kérdések. Mégis sokféle „jó” válasz adható. Nézzünk most egyet!

Talán úgy 5 éves lehettem. Nagyapám csak a zöld disznóról tudott mesélni…