Találatok ‘O. Gy.’
Összesen 1,117 találat (381 - 400) : O. Gy..
„Tabukkal foglalkozom, mert sértik az igazságérzetemet”
Vámbéry Rusztem és Faludy György kapcsolata
A halálbüntetés és az élet védelme
Színházi szempontból konzervatív ember vagyok
Színész, rendező, dramaturg, író, színházigazgató. Kedves, udvarias. Két lábon járó színháztörténet, büszke arra, hogy a magyar színjátszás legnagyobbjait ismerhette, dolgozhatott velük. Édesapja, Verebes Károly szintén színész volt, általa már gyermekkorában a „szent szörnyek” közelébe került. Markáns véleménye van a színházról, a szakmáról. Állítja, a politikának nem lenne keresnivalója a színházban, noha eddig minden hatalom igyekezett kisajátítani. A művészi színvonal az egyetlen értelmes mérce, a színháznak mindenkoron az emberről, az egyetemes emberi kérdésekről kell szólnia. Sajnálja, hogy eltűnt a palettáról a kabaré. Verebes Istvánt Nagyváradon kérdezte Simon Judit.
Rédei kabátja
Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.
„Őt magyar tisztként lőjék főbe, ne zsidóként”
A szív csökönyösei
A fenti címmel jelentek meg Hankiss Ágnes haszid történetei a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadásában. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket.
Vonzások és városok
Cfát
(részletek)
Cfát, a város magasan fekszik a Genezáreti tó fölött, a hegyen. Fullasztóan felfelé … Tovább »
Budára sem volt hajlandó disszidálni a vezető magyar szívgyógyász
Alapvetően neki köszönhető az Országos Kardiológiai Intézet megalakulása, amelynek haláláig igazgatója volt. Az alapító Gottsegen György ötven éve, 1965. május 7-én egy külföldi konferencián, Dubrovnikban hunyt el.
Apja még Kassán, ő már a fővárosban született. 1923-ban … Tovább »
Tíz zsidó?
Zuhé úr csodálatos utazása egy siksze karjaiba
Motti Zuhé eddig úgy élte életét, ahogyan ortodox anyja és a vallás törvényei azt megkövetelték. De most, amikor Mame meg akarja házasítani, és e célból ijesztőbbnél ijesztőbb nőket vonultat fel előtte, Motti a sarkára áll, és a saját kezébe veszi a sorsát. És miután beleszeret egy nem zsidó lányba – egy sikszébe -, már nincs megállás: leborotválja a szakállát, és megpróbálja a saját útját járni.
Az emlékezés joga és kötelessége
Izraeli magyarok a választásról
a politikai helyzetről és a jövőről.
Benjamin, szoftver mérnök, 9 éve él Izraelben
Kire szavaztál, ha nem titok?
A HaBait HaYehudi-ra, a Nemzeti vallásos párt utódjára.
Szerinted, mik az Izrael előtt álló kihívások?
Jelenleg több … Tovább »
„Nagy balgaság lenne bármilyen valódi konszolidációs törekvésről beszélnünk”
A Kuruc.info bezárását nagy eredménynek tartaná, de nem hisz abban, hogy a mögötte álló eszme ne keresne új felületet magának. Sokkal inkább a jogi következmények következetes levonását tartja a legfontosabb elérendő célnak. Bodnár Dánielt, a Tett és Védelem Alapítvány vezetőjét a neonáci honlap elleni fellépés állásáról és a Jobbik konszolidációs kísérletéről is kérdeztük.
A halál nem program
Cigány holokauszt itt márpedig nem volt – Németh György a Mandinernek
Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.
Modern kori embertelenség
Bírósági döntés: zsidók is imádkozhatnak a templomhegyen
Jeruzsálemi bíróság engedélyezte a zsidók számára, hogy imádkozzanak a zsidóság legszentebb és egyben világ legvitatottabb szakrális helyén, a Templomhegyen.
Nagy lelkesedéssel fogadta a zsidó világ, és azon belül a Szentélyhegy aktivistáinak csoportja a Jeruzsálemi Városi … Tovább »
„Schmaltz és shtick” nélkül, avagy: mi csak jó zsidó zenét akartunk játszani
Schmidt Mária viszontválasza: Miért nem bátor Lázár János?
Lázár János a Sorsok Háza ügyében ugyanazt a hibát követi el megint, amit már a Szabadság téri megszállási emlékmű esetében is elkövetett – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Sorsok Háza létrehozásával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért … Tovább »