Összesen 329 találat (1 - 20) : Nagy Péter Tibor.
Miután átolvastam Peterecz Zoltán angol nyelvű tanulmányát, amelyikben az 1930-as évek magyar zsidó emigrációját elemzi, úgy gondoltam, hogy az szélesebb körű figyelmet érdemel. A Szombat olvasóit az különösen érdekelheti. Peterecz egyébként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen … Tovább »
Május 31-én, vasárnap, 11 órakor a Wesley János Lelkészképző Főiskola Kliné termében és Zoom csatornáján beszélget a témáról Nagy Péter Tibor, az iskola tanára, Gadó János, a Szombat szerkesztője és Berkovits Balázs antiszemitizmus kutató. Bemutatják a Szombat folyóirat májusi … Tovább »
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
Nem szokványos címet adtak a szervezők a győri Menházban vasárnap megnyitott tárlatnak: A gólesz útjain.
„A gólesz száműzetést, tehát kényszert jelent, míg a diaszpóra lehet választott is” – kezdi a kiállítás-cím első részének magyarázatát a Szombat számára Zima … Tovább »
2026. március 22. – április 1.
A Mazsihisz harmadik alkalommal megrendezett ünnepi fesztiválján különleges kulturális programsorozat várja az érdeklődőket, amely Pészah történetét, üzenetét és mai jelentését állítja a középpontba. Az ünnepre hangolódva kulturális programokkal … Tovább »
“Filmklubunkban olyan filmeket vetítünk, amelyek a magyar zsidóság háború utáni éveit dolgozzák fel, azt, hogy 1945 után hogyan lehetett folytatni az életet.
A sorozat címe szándékosan tág, vonatkoztatható mindenfajta folytatásra, újrakezdésre: nemcsak a háború traumája … Tovább »
Schweitzer József a Csákyban – és az ország színe előtt
“Schweitzer Ági emlékének”
Csákyt írok, jóllehet az utca neve ma Hegedűs Gyula utca, és az itt lévő, egy bérház udvarába bújtatott zsinagóga is a címtárakban, hivatalosan Hegedűs. Az utcanévben gr. Csáky Albin … Tovább »
Izraelben közzétették a sydney-i antiszemita tömeggyilkosság harmadik magyar származású áldozatának nevét
Edith Brutman, lánykori nevén Markovics Edit a kárpátaljai Nagyszőlősön született 1946-ban. Ausztráliában a Bné Brit zsidó szervezet helyi csoportjában az előítélet- … Tovább »
Az Iványi Gábor által vezetett Wesley János Lelkészképző Főiskola (WJLF) – konferenciát szervez az idén 75 éves az izraeli “Visszatérési törvényről”, melyre várja az előadók jelentkezését.
“Idén 75 éves az izraeli “Visszatérési törvény” (gyakoribb de pontatlanabb magyar … Tovább »
Remekművet gyönyör, ugyanakkor nehéz is elemezni, mert végtelenül érzelem- és gondolatgazdag, komplex és bonyolult műről van szó.
Árva – már a cím sokat sejtető. Így, konkretizáló névelő nélkül globálissá nő az értelme: mindenki árva, árvaságra ítéltetett az … Tovább »
Az idén 75 éves izraeli “Visszatérési törvény” (gyakoribb de pontatlanabb magyar fordítása szerint “Hazatérési törvény” ) az egyik legjelentősebb esemény nemcsak a modern Izrael, de a szétszóratásban élő zsidóság történetében is.
Az évforduló lehetőséget biztosít … Tovább »
2025. szeptember 25-én Szolnok Megyei Jogú Város, a Tiszaparti sétány nevét Dr. Heves Kornél sétányra változtatta – adta hírül a facebookon Hámor Éva családterapeuta, az egykori főrabbi dédunokája. Az utcanév átnevezés Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnökének kezdeményezésére … Tovább »
Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*
Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
Bonyhádon újraéled a zsidó kulturális örökség, kiemelt szerepben a város neológ történelmi zsinagógája.
Bonyhád városa méltán büszke lehet gazdag zsidó múltjára, örökségére, amely nem csupán történelemkönyvek lapjain, hanem a város szívében, épületeiben és a … Tovább »
Izrael célkeresztbe állításának normalizálása a zsidóság célkeresztbe állítását normalizálja, és a magyar kormány egyiket sem fogadja el – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára szerdán … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia, Gábor ravatalánál (1955)
Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »
A ma 65 éves színművészt, a Vígszínház igazgatóját elsősorban komikus-szerepeiről ismeri a közönség, ennél azonban sokkal változatosabb a színészi palettája. A kultúra.hu szemlézte filmjeit, mi ebből válogattunk, és hozzá is tettünk kedvenceink közül.
Szerencsés Dániel
A … Tovább »