Összesen 111 találat (1 - 20) : Nagy Józsefné.
Nyirő József és Wass Albert székelyudvarhelyi köztéri emlékjeleinek eltávolítását kérte egy egyesület a Romániában decemberben elfogadott szélsőségesség elleni, ún. Vexler-törvény nyomán.
A Transtelexen Zsizsmann Erika foglalta össze a fejleményeket és a hátteret.
Az … Tovább »
Az alábbi Talmud idézet mottóként szerepel a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány honlapján: „aki egy életet megment, egy egész világmindenséget ment meg…”
1944. május kilencedikén megnyíltak Bonyhádon a gettók. Mindjárt kettő, mert a járásban majd … Tovább »
Csupán öt hónappal azután, hogy 1795-ben báró Orczy József megvásárolta az Országúton álló egyik pesti háza melletti Angol Királynőhöz címzett fogadót, szerződést kötött a pesti zsidókkal egy zsinagóga kialakítására. Az Orczy-házbeli zsidóság 141 éves története kezdődött … Tovább »
Nem jól kezdődött az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar zsidóság számára, pedig ők voltak az első és egyetlen magyarországi kisebbségi népcsoport, mely szervezetten kiállt a nemzet szabadságharca mellett.
A honi izraeliták belügyeit kezelő országos választmány … Tovább »
Balla Margit bábművész, látványtervező, Gündert Anna (Anikó), a Mazs Alapítvány közösségszervezője és Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára részesült Az Élet Menete Alapítvány évente odaítélt Kézdy György-díjában. Az ünnepélyes díjátadót tegnap tartották … Tovább »
Schweitzer József a Csákyban – és az ország színe előtt
“Schweitzer Ági emlékének”
Csákyt írok, jóllehet az utca neve ma Hegedűs Gyula utca, és az itt lévő, egy bérház udvarába bújtatott zsinagóga is a címtárakban, hivatalosan Hegedűs. Az utcanévben gr. Csáky Albin … Tovább »
A Mazsihisz Közgyűlése december 7-én Markovics Zsolt nyitóimájával vette kezdetét. A 120 fő küldött közül 65 fő jelent meg, a Közgyűlés így határozatképes volt. A jegyzőkönyvvezetők megválasztása után a Közgyűlés egy perces néma csenddel adózott az elmúlt időszakban elhunyt … Tovább »
Egy rendhagyó regény vázlata
A rendhagyó regény alábbiakban közölt „fejezete” Jászapáti 2. világháborús veszteséglistájának a töredéke. A kedves olvasó a táblázat cellainformációinak összevetésével, illetve történelmi ismeretei és képzelete segítségével, tehát … Tovább »
A világ teremtésének és benne a zsidók születésének története ezen a héten véget ér, elolvassuk az utolsó mondatokat a Tóra első könyvéből. És semmi nem zárul le Jákob és József életén kívül, minden ideiglenes marad, vagyis nyitott. Továbbra is bármi lehetséges. A … Tovább »
A testvérek közötti találkozás pillanatában fejeződött be az előző hetiszakasz, a sorozat forgatókönyvírójának fontos volt, hogy fenntartsa a feszültséget. Ebben a pillanatban a testvérek helyzete olyan, amilyen a legutóbbi találkozásuknál, hosszú-hosszú évekkel ezelőtt, … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
A miértekre talán nem, de a hogyanra rávilágítanak a forrásszövegek
Vas vármegyében hosszú évek óta sokan és sokrétűen kutatják a holokauszt témáját, árnyalt és összetett képet festve a helyi zsidóság történetéről és a vészkorszak eseményeiről. Kelbert Krisztinával, … Tovább »
„Úgy kerültek tehát a zsidók bizonyos területeken előnybe, hogy a keresztények jobbnak képzelték el őket saját maguknál, részrehajlók voltak a zsidó fél javára és a saját maguk kárára.”
A Magyar Tudományos Művek tára 109 publikációját tartja számon. Az ELTE Gazdaság- … Tovább »
Vas vármegyében hosszú évek óta sokan és sokrétűen kutatják a holokauszt témáját, árnyalt és összetett képet festve a helyi zsidóság történetéről és a vészkorszak eseményeiről. Kelbert Krisztinával, a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának vezetőjével folytatott … Tovább »
Auer Lipót hegedűművész élete és műve
Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »
Tibori Szabó Zoltán történésszel, holokauszt-kutatóval a Transtelex számára Korpa Tamás készített hosszú interjút. Az erdélyi zsidósággal kapcsolatos kutatásairól is mesélt, melyet az alábbiakban idézünk:
Árnyékos oldal című kötetedben vizsgálod a második világháború … Tovább »
Ha a Hatvany családra gondolunk, akkor elsősorban a nagy irodalmi mecénások, báró Hatvany Lajos és unokatestvére, báró Hatvany Bertalan jut az eszünkbe. A család egyik leszármazottja, Hatvany Helga azonban most olyan családi monográfiát írt, amelyben „irodalmi emlékművet” állított … Tovább »
1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »
“Gyerekként nagyon szerettem hallgatni az izgalmas, néha kalandregénybe illő bibliai történeteket, de arról, hogy Magyarországon is vannak zsidók, egyáltalán nem tudtam.”
Egy baranyai községben született katolikus sváb családban, Pannonhalmán járt gimnáziumba. A Pécsi Tanárképző … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »