Elfogásakor hét különböző útlevelet találtak Ahmed H.-nál, s mindben volt schengeni vízum. A röszkei határátkelő elleni támadás egyik irányítója a rendőrség közlése szerint tagja a Tablighi Jamaat iszlám fundamentalista szervezetnek. Elfogása óta a titkosszolgálat vizsgálja a magyarországi migránsmegmozdulások hangadóit. Terrorszervezetek „küldötteit” keresik köztük.

A menekültvitáknak sehogy sem akar vége szakadni. Helyi, aktuális szempontjaink, rokon- és ellenszenveink, ahogy várható is volt, persze taroltak. Fontos összefüggések pedig figyelmen kívül maradtak. Talán nem írják felül, ami eddig elhangzott, de nem lenne helyes hallgatni róluk.

A könyv címe egy bibliai idézet (Mózes 4. könyve, 24/17), egy prófécia: Bálám, a (nem zsidó) tévelygő „próféta”, pénzszerető mágus, a „kinyílt szemű embert” jövendölte: „Látom őt, de nem most, nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izraelből.”A remény jele ez minden kétség közepette: szól zsidóknak és nem zsidóknak. Üzenet.

Rokonaim közül sokan estek áldozatul üldöztetésnek. Más családtagjaimnak menekülniük, bujkálniuk kellett. Érzékeny vagyok a menekültek sorsára, de anélkül, hogy ideologikus alapon szemlélném a bevándorlás, a migráció kihívásait. Konkrét világhelyzetről kell ma gondolkodnunk, … Tovább »

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.

Nagyon komoly bizonyítékokat talált a Daily Beast arra, hogy orosz páncélosokban orosz katonák harcolnak a defenzívába szorult Aszad-rezsim megmentéséért.

“…néhányunkról kiderült a Tilos az Á-ban, a Fekete Lyukban és a Hunnia moziban, hogy valami megmagyarázhatatlanul közös bennünk és egy apró, de annál erősebb mágnes kezdett el húzni bennünket Magához.”

Petrás Mária népdalénekes meghívása a zsidó kulturális fesztiválra, majd ennek lemondása jelképes erejű: a magyarság legarchaikusabb népcsoportját, a csángókat megjelenítő énekesnő fellépése a zsinagógában valóban az „együttélés” (bármit jelentsen ez) szimbóluma; a … Tovább »

„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.

Három miniszter és egy államtitkár ellenzése után vajon mit tesznek a „civilek”?

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

A Hölgy aranyban igaz történetet dolgoz fel. Egy idős asszony küzdelmét tárja a nézők elé, aki a kilencvenes években pert indított, hogy igazságot szolgáltasson a családjának és visszaszerezze az örökségét.

Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.

Az utcán sétálóknak talán fel sem tűnik, belülről azonban pazar látványt nyújt a pápai zsinagóga.

Vasárnap belehalt sérüléseibe az a tizenhat éves izraeli lány, akit három nappal ezelőtt a jeruzsálemi melegfelvonuláson késelt meg egy ultraortodox férfi.

Izrael legrégebbi magyar nyelvű napilapját a tulajdonos decemberig hajlandó finanszírozni.

Orbán Viktor szerint ez egyhatodára csökkenti majd az országba érkező migránsok számát.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.

Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka