Önálló szervezeti egységgé szerveznék az izraeli hadsereg kiberhadviselést folytató erőit – jelentette az izraeli sajtó kedden.

A világban egyre gyakoribb kibertámadások miatt, illetve a korszerű kiberhadviselés megteremtése érdekében elhatározta az izraeli hadvezetés, … Tovább »

„Számunkra a zsidók, a németek és a kőolaj a legjövedelmezőbb exporttermék.” Az 1978-ban „kiugrott” egykori román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa által Nicolae Ceausescunak tulajdonított kijelentés talán nem pontosan így hangzott el, de a valóságtartalmában nincs oka kételkedni annak, aki fellapozza Radu Ioanid legújabb kötetét.

Erzsébetváros önkormányzata kérte fel a városvédő Óvás! Egyesületet: állítsanak össze egy kötetet a kerület zsidó örökségéről. Így jött létre az Ami látható és ami láthatatlan című tanulmánykötet. A legtöbb szerző az egyesület tagja vagy támogatója. A kerület finanszírozta a könyvet, de kereskedelmi forgalomba nem kerül. A népes szerzői csapatból hárman ültek le beszélgetni velem.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a napokban ünnepélyes keretek között jelentette be, hogy az egyetem úgynevezett általánosan kötelező tárgyai között a jövőben szerepelni fog „a holokauszt és emlékezete” című tantárgy. A helyzet megértéséhez, a tantárgy bevezetéséhez … Tovább »

„Ma már a tanárok nem forrásai, csupán előmozdítói az ismeretszerzésnek”

Jogszabályba ütköző, a szakmai és etikai normákkal ellentétes intézkedéseivel folyamatosan veszélyezteti a Páva utcai emlékközpont működését – állítja Haraszti György kuratóriumi elnökről Szécsényi András, az intézmény gyűjteményének tíz év után elbocsátott vezetője.

Szerinte a kuratóriumi elnök minősíthetetlen stílusban beszél a munkatársakkal, az épületben egyenesen a „terror légköre” uralkodik.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Interjú Toronyi Zsuzsával, a Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával

Aki nincs – így hangzik Forgách András 1999-es könyvének címe, amely a héber Zehuze (jelentése kb. „Ez van”) címet viselő, nagyszabású prózakísérlete közvetlen előzményének, szerves részének, avagy ellenpárjának tekinthető.

A házasságközvetítés előnyei

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Május 19-én a londoni Wiener Library, holokauszt-levéltár és -könyvtár, mely anyagait a honlapjukon található információ szerint az antiszemitizmus és más előítéletek elleni fellépés szolgálatába is kívánja állítani, nyilvános estet rendezett Magyarország IHRA-(Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség) elnöksége tárgyában. Ahogy a meghívón állt: „Az elmúlt néhány évben komoly aggodalmak merültek fel a magyarországi holokauszt emlékezetpolitikája kapcsán. Emiatt felvetődik a kérdés: tud-e Magyarország olyan erkölcsi vezérszerepet játszani a holokausztmegemlékezésben, amit az IHRA-elnökség szerepe megkövetelne?”

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Már nincsenek palánkok a józsefvárosi Sorsok Háza körül. Az építkezés befejeződött, de azt, hogy mikor nyílik meg az új emlékközpont, még mindig nem lehet tudni.

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Ingeborg Syllm-Rapoport zsidó származása miatt nem tehette le szóbeli vizsgáját 1938-ban Hamburgban. A százkét éves asszonynak hetvenhét évvel ezelőtt benyújtott doktori dolgozatát most sikerült megvédenie.

Rapoport Berlinben született, és az orvosin tanult Németországban, … Tovább »

Megnyílt a Magyar Kereskedőház legújabb irodája. A kereskedelmi képviseletnek a közel-keleti régió technológiai központja, Tel-Aviv ad otthont.