„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.

Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka

Mégis, kinek a médiuma?

Nem. A háború után nem nosztalgiázott senki szülőföldje után. Azért hagyták el Magyarországot, Európát, hogy végre a saját hazájukban élhessenek. 

Egy a magyar médiában a közelmúltig ismeretlennek számító vállalkozás könnyen befutó lehet az Origóért zajló küzdelemben. A Brit Media Befektetési Kft. a közelmúltban a Klubrádió befektetőjeként jelent meg a színen, s információink szerint hónapokkal ezelőtt jelezte vételi szándékát a Magyar Telekomnak.

A hétvégi értesüléseknek megfelelően bejelentette a Teva, hogy 40,5 milliárd dollárért megvásárolja az Allergan generikus gyógyszergyártó részlegét. A tranzakció miatt ugyanakkor a Mylanra korábban tett ajánlatát visszavonta az izraeli cég, így utóbbi társasság részvényárfolyama … Tovább »

A debreceni zsidó hitélet a hívők alacsony aktivitása miatt információnk szerint nem túl élénk. Pedig a hitközség ingatlanjaira nem lehet panasz. Igaz, a sok százmilliós felújítások megbízatásai rendre egy olyan csoportnál landoltak, amelyet bő tíz éve emlegetnek együtt Kósa … Tovább »

Közel másfél évtized után, nem a Vadas Vera vezette fesztiváliroda szervezi a Zsidó Nyári Fesztivált, mely emiatt nevet is változtatott: immár Zsidó Kulturális Fesztivál néven hirdeti a rendezvényt a Budapesti Zsidó Hitközség és a Mazsihisz.

Mint ismeretes, az elmúlt évben, … Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia a következő egy évben nem kíván foglalkozni a márciusban jogilag rehabilitált Hóman Bálint, egykori kultuszminiszter akadémiai tagságának visszaállításával

Cristina Fernandez de Kirchner múlt héten Lugano egyik nyomornegyedének általános iskolájában tett látogatást. Ott azt javasolta a diákoknak, hogy olvassák a Velencei Kalmárt, mert az megmagyarázza majd nekik Argentína gazdasági problémáit.

Kirchner szerint, ha a diákok elolvassák … Tovább »

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

Idén nem rendezik meg a 17 éve elindított Zsidó Nyári Fesztivált. De jövőre, megújított formában újra programokkal áll elő a fesztivál – írja közleményében az ügyvezető igazgató, Vadas Vera. A fesztivál azzal a célkitűzéssel indult, hogy bemutassa, ismertté tegye a zsidó … Tovább »

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

Alföldi Róbert színész, rendező nyitotta meg a 20. Budapest Pride Fesztivált a Margitszigeten, a Holdudvar szórakozóhelyen 2015. július 3-án. 

A Qudiyal folyó, amely Xinaliqban, a Kaukázus tetején még csak vékony csík a hatalmas meder közepén, ötven kilométerrel lejjebb, Qubába érve már kiszélesedik.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

Dan Stone-nal, a Londoni egyetem történészprofesszorával, holokausztkutatóval beszélget Laczó Ferenc.