Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…

Polgár Lászlóval beszélget Várnai Pál

A régi zsidó tanítómester azt mondotta: „Nincs világosabb válasz, mint egy nyugtalanító kérdés. Nincs nagyobb igazság a földön, mint az igazság keresése. Nincs hatalmasabb kiáltás, mint a csönd.”
Áron főpap, amikor elvesztette két fiát – az írás szerint – hallgatott. … Tovább »

Ahogy arról az Index is beszámolt, az MTA állásfoglalására Tarlós István végül kihátrált a kezdeményezés mögül, mely Tormay Cécile nevére keresztelt volna el egy jelenleg még névtelen budai közterületet.

Ez az ötlet már felbukkanásától kezdve csak botrányok forrása volt, … Tovább »

A háború előtt a negyvenezer pécsi polgárból mintegy négyezer volt zsidó.

Külföldi diplomaták és állami vezetők a színpadon felszólalva, illetve videoüzenetben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták, arra figyelmeztetve, hogy a vészkorszak borzalmai soha többé nem fordulhatnak elő.

Tudósítónk beszámolt arról, hogy egy négyfős … Tovább »

Egy marosvásárhelyi fotográfus visszaemlékezései

Leo Perutz: Az Utolsó Ítélet mestere, Jelenkor Kiadó, 2011, 254 oldal, 1900 Ft
Gottfried von Yosch báró egy este vendégségbe érkezik Bischoffhoz, a híres színészhez, akit nem sokkal később – miután egy felettébb különös öngyilkossági históriáról számolt be a társaságnak … Tovább »

Cikkek, facebook polémiák jelezték: sok baloldalit zavart, hogy Bajnai Gordon (Együtt 2014), Mesterházy Attila (MSZP) és Ungvári Tamás mellett Rogán Antal, a Fidesz MPP parlementi frakcióvezetője is beszédet tart a Jobbikos náci felszólalás ellen rendezett demonstráción.

Százöt éves lenne Hajnal Anna

Adalék a magyar zsidó művelődéstörténethez

Nem a helyiek hívták Ceglédre a gárdát, hanem a Jobbik figyelt fel cigányok és nem cigányok között erősödő feszültségre.

A zuglói nyilasper során elhangzott néhány tanúvallomás – üldözötteké és segítségnyújtóké egyaránt – örökítette meg egyes zuglói lakosok bátor kiállását.

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

Tarlós István nem ellenzi, hogy Csurka István drámáit műsorára tűzze az
Új Színház, de felkéri Dörner György kijelölt igazgatót, hogy az
író-politikust színházában ne alkalmazza – erről tájékoztatott a
budapesti főpolgármester.

Átadták a magyarországi zsidókért idei díjait Manninger Jenőnek, a Zalai
Megyei Közgyűlés fideszes elnökének és Suchman Tamásnak, a
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) felügyelőbizottsága
elnökének vasárnap Budapesten. A szintén idei kitüntetett Rosinger
Oszkár, a Karcagi Zsidó Hitközség nyugalmazott elnöke nevében
unokaöccse, Csillag Dávid vette át a díjat, míg Dávid Moskovits rabbi
későbbi időpontban veszi át az elismerést.