Torzításoktól és valótlan állításoktól hemzsegő írás jelent meg a Magyar Nemzet június 7-i számában. „Botrányos terv a zsidók kárpótlására” – ordít a cím az első oldalon, s a hangulatkeltő illetve valótlan állítások mindjárt a kétmondatos bevezetőben elkezdődnek. „Külföldre juttatnák a magyar adófizetők pénzéből a kormány által felajánlott legújabb holokauszt-kárpótlás nagy részét” – indul az írás.
 
 

Bár a szimpóziumra meghívott vendégek között komoly nézetkülönbségek voltak, a Mazsihisz – melynek képviselői nem fogadták el a meghívást – szinte mindenkitől megkapta a magáét. A zsidó érdekképviseletről szóló, lapunk által szervezett eszmecserére május 11-én vasárnap került sor a Bálint Házban.
 
 

Tisztelt Szerkesztőség! Érdekes összeállítást közölt a Szombat januári számában Gadó János „1+1% zsidó szemmel” címmel a felajánlásokról és ehhez kapcsolódóan a magyarországi zsidóság adakozó kedvéről. A magyarországi zsidóság a rendszerváltás után szembesült azzal a ténnyel, hogy elvileg saját magát kellene eltartania.
 
 

“Az Egyesületet mi, zsidók kezdtük el megszervezni. De olyan szimpatikus volt maga a törekvés, ahogy kinyitottuk a magyar zsidó kulturális értékek és hagyományok kincsesládáját, hogy kezdettől nagyon sok ismert, nem-zsidó művész nevét adta a kezdeményezéshez. Segíteni és cselekedni akartak.”
 

„A Magyar Köztársaság kormánya az örökös nélkül elhalt, zsidó származású vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények rendezését koordináló Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló 1091/2007. (I. 27.) Korm. hat. alapján létrehozta a zsidó közösségi vagyoni igények feltárását és rendezését koordináló Tárcaközi Bizottságot. A Kormány a vonatkozó határozat alapjain, 2007. december 10-én döntött egyrészt arról, hogy biztosítja a még élő rászoruló holocaust túlélők további anyagi támogatását, másrészt segíti a zsidó közösségek által nyitottnak tekintett igények végleges lezárását célzó kompromisszumos megoldás elfogadását.

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány jelenleg – összetétele szerint legalábbis – a honi zsidóság egyfajta mini-parlamentjeként funkcionál. Kuratóriuma, mely több mint fél éve nem tudott határozatképes ülést tartani, március 27-én végre működőképesnek bizonyult.
Az előző határozatképes ülést 2007 szeptemberében tartották, utána két ízben hiábavalóan jöttek össze a kötelességtudó kurátorok. A testület egy – magát megnevezni nem kívánó – tagja szerint a húsz kurátorból 9-10 jár rendszeresen az ülésekre, a többi alkalmanként vagy egyáltalán nem jelenik meg, így a szavazóképesség örökké bizonytalan.
 

HVG/Szegő Péter 2008. június 6. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (Mazsihisz) vezetésének tiltakozása ellenére megkezdődött a Herzl Passage projekt építése: a Dohány utcai zsinagóga közvetlen környezetében. A beruházó cég eredeti tulajdonosa nem más, mint … Tovább »

Forrás: Népszabadság Online / MTI 2008. május 11.   A zsidó közösségek tagjainak az önkéntesség elve alapján anyagilag is áldoznia kellene saját szerveződéseik fenntartására, hogy azok jobban működhessenek; így jöhetne létre reális alternatívája a Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »

Tavaly már hétezren vettek részt a meneten Forrás: MTI 2008. április 12. A holokauszt magyar áldozatainak állítanak emléket jövő héten a Holokauszt Emlékközpont, az Élet Menete Alapítvány és a Terror Háza Múzeum rendezvényeivel – erről Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány … Tovább »

A váci zsidó hitközségről márciusi számunkban megjelent cikkünk készítése idején megkerestük dr. Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét is. Lapzártánk után érkezett válaszát, a hozzá intézett kérdésekkel, illetve az azóta történtekkel kiegészítve, alább közöljük.

Tisztelt … Tovább »

Feldmájer Pétert választotta újabb négy évre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének a szervezet választási közgyűlése vasárnap Budapesten.

Amennyire viharosak voltak az előzmények, annyira izgalommentesnek ígérkezik a Mazsihisz tisztújító közgyűlése. A lehetséges elnökjelöltek közül Tordai Pétert már az előválogatón kirostálták, Suchman Tamás pedig bejelentette, hogy nem indul. Az elnök várhatóan Feldmájer Péter, az ügyvezető igazgató Zoltai Gusztáv marad.

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

Köves Slomó budapesti ortodox, hászid rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője a TV2 reggel műsorában elmondta: túlzásnak tartja Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnökének figyelmeztetését, mely szerint jobban teszik a magyarországi zsidók, ha a március 15-én otthon maradnak vagy külföldre utaznak.

Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus (ZSVK) szervezet elnöke felháborodott hangú levelet juttatott el Ban Ki-mun ENSZ-főtitkárhoz. A világszervezet nemrég hivatalba lépett – koreai – vezetője, bécsi látogatása során egyebek közt találkozott Kurt Wadheimmel, aki 1972-1982 között hivatali elődje, majd 1986-1990 között az Osztrák Köztársaság elnöke volt.

Az antiszemitáknak nincs jelentős támogatottságuk Magyarországon, és elvi szinten a Fidesz sem pártolja őket, de ez az ellenzéki párt gyakorlati politizálásán már nem mindig látszik – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Timesnak adott interjúban fokozódó magyarországi zsidógyűlöletről beszélt, amellyel szerinte érdekközösséget vállal a Fidesz.

A neológ rabbiság munkájával elégedetlen öt fiatal rabbi külön platformot alakított. Önálló bét dint (rabbinikus bíróságot) hoztak létre, betéréseket intéztek, felvették a kapcsolatot az európai maszorti mozgalommal – egyéb sem hiányzott a régi vágású kollegáknak. A lázadók és a retrográdok február 25-én, hétfőn gyűltek össze egyeztetésre Zoltai Gusztáv Bzsh-Mazsihisz ügyvezető igazgató szobájában.

A magyarországi zsidóság képviselete egyre anakronisztikusabbá válik. Alapja még mindig az 1868-ban létrejött rendszer, amikor az – akkori felfogás szerint – vallásfelekezetnek tekintett zsidóság képviseletére a kongresszusi vagy más néven neológ irányzat nyert jogot. Ezen még a kommunista állam által 1950-ben végrehajtott gleichsaltolás sem változtatott: ez is a vallást azonosította a zsidósággal.

Az Új Élet 2008. január 15-i számában jelent meg név nélkül, így a szerkesztőség álláspontját tükrözve, a Schweitzer József főrabbi Darvas István rabbihoz intézett levelét keretező szösszenet „Az ebédlemondók üzenete az őket bírálóknak” címmel. Schweitzer főrabbi a túlélők tapasztalatát erkölcsi érvként használva, és a kollektív döntés bölcsességére hivatkozva utasítja el fiatal kollégája különvéleményét az államfői ebéd lemondásával kapcsolatban.

Megközelítőleg ezer fekete ruhás bőrfejű tart becsület napi megemlékezést a fővárosi Hősök terén szombat délután. A külföldi és magyarországi fiatalok Árpád-sávos zászlók alatt, katonai alakzatban emlékeznek a nyilasok 62 évvel ezelőtti kitörési kísérletére a várból.