Egy váratlanul jött megállapodás

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

„A Magyar Köztársaság kormánya az örökös nélkül elhalt, zsidó származású vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények rendezését koordináló Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló 1091/2007. (I. 27.) Korm. hat. alapján létrehozta a zsidó közösségi vagyoni igények feltárását és rendezését koordináló Tárcaközi Bizottságot. A Kormány a vonatkozó határozat alapjain, 2007. december 10-én döntött egyrészt arról, hogy biztosítja a még élő rászoruló holocaust túlélők további anyagi támogatását, másrészt segíti a zsidó közösségek által nyitottnak tekintett igények végleges lezárását célzó kompromisszumos megoldás elfogadását.

 

A Kormány a vonatkozó határozat alapjain, 2007. december 10-én döntött egyrészt arról, hogy biztosítja a még élő rászoruló holocaust túlélők további anyagi támogatását, másrészt segíti a zsidó közösségek által nyitottnak tekintett igények végleges lezárását célzó kompromisszumos megoldás elfogadását.

feldm-zolt.JPG

Feldmájer Péter és Zoltai Gusztáv.
Képünk illusztráció

A Kormány ezen célokra 21 millió USD-nek megfelelő támogatást nyújt, amelyből 2007 évben kifizetésre kerül 12.6 millió USD, míg 2011 és 2012 években 4.2-4.2 millió USD. A teljes támogatás hatályosulásának feltétele a Kormány és a zsidó közösségek között létrehozandó megállapodás aláírása azzal, hogy a 2007. évben átadott összeg csak a megállapodás aláírását követően használható fel. A Kormány által biztosított összeg alapján megvalósítandó kifizetések a jogosultak egyéni körülményeinek figyelembe vételével a prioritás elve mellett valósulnak meg, melynek a Magyarországon és Magyarországon kívül élő jogosultak részére történő kifizetéséről a Kedvezményezett gondoskodik; a támogatás kamatának megfelelő összegek pedig csak a jogosultat illetik meg, amelyet az működési költségeire használhat fel. Az összeg csak alacsony kockázatú értékpapírba fektethető.”

A fenti támogatási szerződést 2007 decemberében írta alá Hiller István az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről, Zoltai Gusztáv a Mazsihisz részéről, valamint Zoltai Gusztáv és Herczog László a Mazsök részéről. Az ügy minden előzmény nélkül került nyilvánosságra – első ízben a jobboldali Magyar Hírlap hozta le annak fakszimiléjét. Vajon ki volt az, aki kiszivárogtatta? – kérdezhetnénk, de inkább tegyük fel a fontosabb kérdéseket.

Miért éppen most és miért éppen ennyit?

Az ügy diplomáciai háttere jelenleg nem jól átlátható. Az elpusztított magyar zsidóság után maradt „uratlan vagyon” felmérésére történtek kísérletek, ezek félbe maradtak, de nyilván hatalmas összegekről van szó. A 21 millió dollár ennek töredéke. Az összeg megegyezik az aranyvonat ügyben a magyar zsidók javára megítélt összeggel. Miután a fenti megállapodás az ügy „végleges lezárásáról” beszél, talán arról lehet szó, hogy – mivel a kutatások újraindítása és befejezése még be nem látható ideig tarthat – valami fogózót kellett találni, és az Aranyvonat után megítélt kárpótlás bizonyult az egyetlen összehasonlítási alapnak. Feltehetőleg bonyolult amerikai–izraeli–magyar egyeztetés áll a háttérben. Ezt sejthetjük Ronald Lauder, a World Jewish Congress új elnökének tavaly novemberi látogatásából és Hiller István decemberi izraeli útjából.

Feldmájer Péter, az MTI szerint, a 21 millió dollárt nem tekinti a kárpótlási folyamat lezárásának. Megemlítette, hogy 1998-ban 21 ezer kárpótlandó holokauszt-túlélőről volt szó, ma ez a szám alig éri el a 13 ezret. A 21 millió dollárról szóló döntés annak érdekében született, hogy a felgyorsult elhalálozások miatt mihamarabb kaphassanak az érintettek kártérítést.

Kik és mire használhatják fel a pénzt?

A történet ezen része meg bonyolultabb. A pénz átutalt része a Mazsök (a Kedvezményezett) számláján van, de csak a végső megállapodás aláírása után használható fel. Hogy ez mikor fog megtörténni és mit tartalmaz majd, az egyelőre nem tudható. A pénz addig is a Mazsihisznek (a Jogosult) kamatozik, amely ezt „működési költségeire” fordíthatja – tehát a hitközségi gazdálkodás átláthatatlan zsákjába kerül.

Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke még februárban, a Napkeltének adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a kamatokat szociális segély formájában kívánják elosztani, ezt javasolják majd a kuratóriumnak. A testület március 27-i ülésén viszont a pénzbeli kifizetés mellett döntött.

Feldmájer a Mazsöknek igényli azt a jogot, hogy a külföldön élő érintetteknek kifizessék ezt a pénzt. A Mazsök legutóbbi kuratóriumi ülésén határoztak egy hattagú bizottság felállításáról (három magyar, három izraeli taggal), melynek feladata lesz, hogy ennek megosztásáról határozzanak: mekkora hányadát juttassák az itthon, illetve a világ más tájain élő Holokauszt-túlélőknek.

 

[popup][/popup]