Ahmadinezsád, egykori iráni elnök és Barnea volt Moszad-vezető találkozója
Izrael éveken át ápolta a Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnökkel való kapcsolatát; a rezsim esetleges megdöntése után őt akarták az ország élére állítani – állítja a New York Times riportja.
Mahmud Ahmanidezsad és David Barnea (Fotó: AI)
A „névtelenséget kérő, magas rangú amerikai és iráni forrásokra” épülő beszámoló szerint a művelet idén február végén, az Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen indított háború első napjaiban érte el csúcspontját egy drámai kimenekítési akcióval, amely végül kudarcba fulladt.
A riport szerint a Moszad akkori vezetője, David Barnea 2024-ben személyesen utazott Budapestre, ahol találkozott Ahmadinezsáddal. Később a Moszad a CIA-t is tájékoztatta a kapcsolatról. A cikk azt állítja, hogy Izrael az elmúlt években titokban finanszírozta a lakhatását és utazásait, ügynökei pedig több alkalommal találkoztak vele Iránon kívül, többek között Budapesten is. Amerikai volt tisztviselők szerint már az a tény is jelzi a kapcsolat kiemelt jelentőségét, hogy a Moszad vezetője személyesen találkozott vele.
Ahmadinezsád hatalomra juttatásának a terve a teheráni rezsim megdöntésére irányuló stratégia része volt. Tamir Haiman, az izraeli katonai hírszerzés korábbi vezetője úgy fogalmazott, hogy egy „különleges és rendkívül egyedi műveletsorozatról” volt szó. A terv magában foglalta észak-iraki bázisokról működő iráni kurd ellenzéki erők felfegyverzését és kiképzését is. Az elképzelés szerint ezek az erők nyugat felől hatoltak volna be Iránba, területeket foglaltak volna el, majd fokozatosan Teherán felé nyomultak volna. A művelet azonban soha nem valósult meg.
2026. február 28-án egy izraeli légitámadás eltalálta a volt elnök teheráni lakókomplexumát, az őrházat és a páncélozott járművét is. Négy magas rangú iráni forrás szerint ezután egy fekete Peugeot érkezett a helyszínre, amely gyorsan elszállította őt. Amerikai és iráni források azt állítják, hogy a járművet Moszad-ügynökök vezették, akik egy Iránon belüli titkos búvóhelyre vitték a volt elnököt. Ahmadinezsád csalódottságát fejezte ki az izraeli terv miatt, amely vissza kívánta juttatni a hatalomba. Később – máig tisztázatlan körülmények között – elhagyta a rejtekhelyét, és hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől. Csak a múlt hétfőn jelent meg rövid időre Ali Hamenei temetésén.
Állítólag a volt elnök jelenleg házi őrizetben van, a Forradalmi Gárda hírszerzési részlegének felügyelete alatt, miután az iráni hatóságok feltárták kapcsolatai jelentős részét Izraellel.
Egyelőre sem a Moszad, sem a politikus szóvivője nem kívánta kommentálni a cikk állításait.
Ahmadinezsád a 2005 és 2013 közötti hivatali évei alatt Irán egyik legkeményvonalasabb politikusának számított. Többször beszélt Izrael megsemmisítéséről, tagadta a holokausztot, és uralma alatt Irán jelentősen felgyorsította urándúsítási programját, ami nemzetközi aggodalmakat váltott ki egy esetleges titkos atomfegyver-program miatt.
Elnöksége idején a 2009-es vitatott választásokat követő országos tiltakozások erőszakos leverését is elrendelte, és a rezsim tömeges kivégzéseket hajtott végre a rezsim ellenfeleivel szemben.
Távozása után azonban fokozatosan megváltozott. Enyhítette a korábbi álláspontjait, és háttérbe szorította korábbi Izrael-ellenes retorikáját. Egyre gyakrabban adott interjúkat, beszélt az iráni popkultúráról, bírálta a biztonsági szervek erőszakos fellépését, és korrupcióval vádolta az uralkodó elitet.
Külső megjelenését is megváltoztatta: elhagyta a rá jellemző kekiszínű zakót, rövidre nyírta szakállát, és a cikk szerint feltehetően botoxkezeléseket is kapott. Sok iráni ezt cinikus imázsépítésnek tartotta, amelynek célja a populista támogatottság visszaszerzése és a hatalmi elittől való eltávolodás volt. Tanácsadói ugyanakkor úgy vélték, hogy valódi célja a politikai visszatérés előkészítése volt.
Egy hozzá közel álló forrás szerint Ahmadinezsád csak néhány bizalmasával osztotta meg azt a reményét, hogy külföldi támogatással egyszer még Irán vezetője lehet. Miután három alkalommal is kizárták az elnökjelöltek közül, arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi rendszer fennállása mellett nincs esélye a visszatérésre. A forrás szerint attól is tartott, hogy egy háború és a rezsim bukása esetén az Egyesült Államok és Izrael olyan emigráns ellenzéki szereplőket támogatna, akik nem ismerik kellően Iránt, és ez instabilitáshoz vezethetne. Saját szerepét Borisz Jelcin egykori orosz elnökéhez hasonlította: olyan átmeneti vezetőként tekintett magára, aki stabilizálhatná az országot.
A cikk szerint azt is állította, hogy ha hatalomra kerülne, Irán elismerné Izraelt, és csatlakozna az Ábrahám-megállapodásokhoz.
Az izraeli biztonsági szolgálatok éveken át figyelemmel kísérték Ahmadinezsád és az iráni vezetés közötti, egyre mélyülő konfliktust, különösen a Hameneivel és más vezetőkkel szembeni sérelmeit. Viselkedése idővel a Forradalmi Gárda hírszerzésének gyanúját is felkeltette.
Két gárdatag és egy hírszerzési tisztviselő szerint a gyanú különösen 2017 után erősödött fel, amikor nyílt leveleket kezdett küldeni Donald Trumpnak és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek.
Nem világos, hogy az izraeli hírszerzés pontosan mikor próbálta először beszervezni. Iráni források szerint már 2023-ban is történhetett kapcsolatfelvétel, amikor Guatemalába utazott egy környezetvédelmi konferenciára (Guatemala Izrael egyik legszorosabb latin-amerikai szövetségese). A látogatás majdnem meghiúsult, mivel Ahmadinezsádot a teheráni repülőtéren feltartóztatták, és csak egy órákon át tartó tiltakozó akció után kapott engedélyt az utazásra.
A következő évben az Izraellel az egyik legszorosabb európai kapcsolatot ápoló Magyarországra látogatott, ahol a budapesti Ludovika Egyetemen rendezett konferencián vett részt. Benjamin Netanjahu 2025 áprilisában ugyanazon az egyetemen mondott beszédet, ahol kitüntetésben is részesült. A cikk szerint itt találkozott Barneával, aki egészen az előző hónapig vezette a Moszadot.
Körülbelül két hónappal később, néhány nappal az Irán elleni háború kitörése előtt Ahmadinezsád ismét Budapestre utazott. A NY Times beszámolója szerint ez az út valójában fedősztoriként szolgált izraeli hírszerzőkkel folytatott találkozókhoz. Testőrei arról számoltak be, hogy a 2025 júniusi látogatás során kétszer is eltűnt hosszabb időre. Amikor kérdőre vonták, azt mondta, hogy egyetemi professzorokkal találkozott.
A konferencián angol nyelven tartott beszédet, elhagyta a korábban minden felszólalását nyitó koráni idézetet, és inkább az „emberiség közös sorsáról” valamint a „változó világrendről” beszélt.
Az egyetem rektora egy interjúban úgy fogalmazott, hogy Ahmadinezsád meghívásakor lényegében „strómanként” használták, írja a New York Times.
A múlt hétfőig Ahmadinezsád nem jelent meg nyilvánosan azóta, hogy a februári légicsapás után elszállították otthonából. A Hamenei temetésén készült felvételeken a nagy hőség ellenére vastag kabátot viselt, lehajtott fejjel haladt, és láthatóan biztonsági emberek vették körül minden oldalról.
A még életben lévő másik két korábbi iráni elnököt, Haszan Róhánit és Mohammad Hatamit nem hívták meg az eseményre.
