Összesen 1,093 találat (1041 - 1060) : Magyar Rádió.
Ismerős nóta
Ismerős érveléshez folyamodik Sándor András, miközben azt bizonygatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus (Új Magyarország, július 31.). Szerinte az antiszemitizmus látszatát a pozícióit féltő zsidó értelmiség kelti, hogy ezen az alapon eleve visszautasíthasson … Tovább »
először magyar részvétellel
Ezeken a hasábokon sem hely nem adódik, sem nem feladat összefoglalni egy olyan eseménysort, mint az „Israel Festival 1991″. Ez a nemzetközi művészeti seregszemle a fiatal ország öreg és tekintélyes rendezvénye. Izrael állam megszületése után már … Tovább »
Rosszul lerágott csont
Május 22-én a Nap TV-ben Juszt László arról kérdezgetett két országgyűlési képviselőt, van-e antiszemitizmus Magyarországon. Csóti György (MDF) körülbelül úgy vélekedett, hogy nincs, nem is volt, eltekintve attól az 1944-es kis intermezzótól… Raj Tamás … Tovább »
avagy
Makai olvasson csak Makait
Jobb, ha az elején őszintén bevallom, és ez tekinthető akár önkritikának is: Makai egy picit az én bűnöm.
1.
Mindketten a Kossuth (akkor Szikra) Könyvkiadónál dolgoztunk 1948-ban, amikor megismerkedtünk, és átmenetileg barátok lettünk. … Tovább »
Az érzékeny rádióhallgató április végén, május elején különleges élményben részesült: tizenöt adáson át tartó sorozat, kiváló művészek tolmácsolásában bemutatta a Talmudot. Turczi István nagy odaadással állította össze és formálta dialógusokká, trialógusokká … Tovább »
A városkája nevét viselő együttes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellépésére. A 30 nőt és férfit otthonuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. Hetente két próbán csiszolja tehetségüket művészetté … Tovább »
„A csodák hat napja” című könyvet Abádi Ervin, magyar származású izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben.
Egészen a … Tovább »
Kíváncsi vagyok
Radnóti Miklós neve szúrt szemet bizonyos szegedi „öregdiákoknak”, akik a múlt századi liberális politikusnak, Klauzál Gábornak kevéssé liberális módon Radnóti rovására kívántak igazságot szolgáltatni: a Klauzál nevére visszakeresztelendő gimnázium … Tovább »
(Részletek egy hosszabb tanulmányból)
A Szegedi Új Nemzedékben már a német megszállást követő napokban megsokszorozódott a zsidókkal foglalkozó cikkek száma. A rendeletek nyomán pedig még élesebbé váltak a zsidóellenes kirohanások. Április 1-jén a lap örömmel nyugtázta, … Tovább »
A szellemi vagonlakók lapja, amelynek szerkesztői számára a korona is csak addig szent, amíg rágalmazásaikért jól megfizetik őket, már megint csúsztatnak, hazudnak, félretájékoztatnak. Szándékosan nem írom a lap nevét, miért csinálnék neki reklámot.
Legutóbb például ezek … Tovább »
Beszélgetés Márványi Péterrel
JANUÁR KÖZEPÉTŐL KEZDVE négy héten át óránként hallhattuk tudósításait a rádióban és a tévében. Magyar újságíró Jeruzsálemben? Szabad ilyen veszélynek kitenni egy tudósítót? A rádióban azt sem tudták, mikor jön haza. Találkozásunkkor … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
Ha Budán, a Városmajor utcában járok, gyakran eszembe jut a halk szavú, hivatásának élő, szerény és figyelmes szívgyógyász orvos, Koricsoner doktornő története – ilyennek írták le betegei, ismerősei őt -, akinek élete negyvennégy vészterhes nyarán, itt, a 23-as számú házban … Tovább »
Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.
A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »
A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
Ki volt Grünwald Béla?
A szlovák nacionalisták pozsonyi tüntetésein gyakori jelszó – „Csehek, gyalog vissza Csehországba!” és „Magyarok – a Duna másik partjára!”. De az is, hogy „Szlovákia a szlovákoknak – Palesztina a zsidóknak!”. Igaz ugyan, hogy egy vérbeli cionista … Tovább »
Beszélgetés Hegedűs Gézával
NEM ELŐSZÖR JÁROK nála a Ditrói Mór utcában, a Vígszínház melletti ház harmadik emeletén. Meggyőződéses újlipótvárosi: nem csábítja az elegáns Buda. Körös-körül könyvek, öblös, mélybarna bútorok, a léptek zaját felfogó bordó … Tovább »
Majdnem minden ünnep végén az izraeli rádió körülbelül így kezdi esti híreit: „Az ünnep napján a zsinagógák az egész országban imádkozok tízezreivel teltek meg. A Kineret partját, a vörös-tengeri Ejlatot, a Karmel vidékét a kirándulók tízezrei lepték el. Az esti órákban … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »