Legutóbbi számunkban részletesen ismertettük Göncz Árpád köztársasági elnök izraeli látogatását, és amint az olvasó emlékezhet rá, a delegáció tagjai úti beszámolóikban központi helyen említették az Általános Értékforgalmi Bank tel-avivi kirendeltségének megnyitásán … Tovább »

A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, … Tovább »

Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »

Helye és jelentősége Izrael hagyományában

Jeruzsálem neve és jelentése

Jeruzsálem az emberiség történelmének egyik legősibb városa. Már az ősatyák idejében felbukkan SáLéM néven mint tekintélyes, központi város, élén az ismert vezetővel, Málki- Cedekkel. A korszak egyéb, … Tovább »

Claus Stephani beszélgetése Joszéf Burggal

„Keserű fának a gyümölcse is keserű.” Joszéf Burg jiddis írónak, aki 1992-ben ünnepelte 80. születésnapját, elbeszéléseiben az ősi siralmak visszhangzanak. Ő nem Jób: ő nem bír beletörődni a szenvedésbe, a maga keleti zsidó népének … Tovább »

Ronald S. Lauder az Általános Értékforgalmi Bank székházának megnyitóján

Október első napjaiban adták át az Általános Értékforgalmi Bank új, Markó utcai székházát. A megnyitóünnepségen Ronald S. Lauder elmondta, Amerikában igen figyelemreméltónak tartják a magyarországi … Tovább »

Iskolából a játékasztal mellé

Izraelben a szerencsejátékot törvény tiltja, talán ezzel magyarázható, ha külföldi útján az izraeli turista nagy kedvvel keresi föl a meglátogatott ország játéktermeit. Ha eléggé gazdag, akkor bizony játszik is, ha pedig még annál is gazdagabb, … Tovább »

Interjú Soros Györggyel

A Soros Alapítvány 1984 és 1991 között Magyarországon magánszemélyeket 2 800 000 dollár és 165 000 000 forint, több száz intézményt pedig 22 495 500 dollár és 661 173 000 forint támogatásban részesített. És ez az összeg még nem tartalmazza az 1992. … Tovább »

Állami szintű bűnsegély

 Két év tapasztalatai alapján arra a következtetésre kellett jutnom, hogy szándékos tiltás hátráltatta a holocaust-kutatásokat, amelyeket több tucat kollégám magas szintű szakmai közreműködésével és a jeruzsálemi Jad Vasem levéltár elfogulatlan … Tovább »

Göncz Árpád úrnak

A Magyar Köztársaság

elnökének

Tisztelt Elnök úr!

Közelgő izraeli látogatása előtt szeretném felhívni a figyelmét egy olyan életműre, mely bizonnyal kiérdemelné a legmagasabb honi elismerést.

Itamár Jáoz-Keszt-et azt hiszem nem kell bemutatni … Tovább »

Még sohasem jártam a Rózsakertben, s még sohasem játszották az én tiszteletemre az izraeli himnuszt. Sok sok évig a Hatikvát csak eldugott klubokban, vagy otthon mertük énekelni, a dallamát csak más szöveggel idézhettük. Történelmi pillanat volt, amikor a Dohány utcai zsinagógában … Tovább »

(Hernádi Miklós: Ottó. Magvető Kiadó, 1990. 427. oldal, 86 Ft)

„A zsidóknak előbb a zsidóságot le kell győzniük, csak aztán érettek a cionizmusra” (Otto

Weininger: Geschlecht und Charakter)

„Magukban a nőkben minden személyes hiúság mögött még mindig ott van a személytelen … Tovább »

Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound kiadó igazi nagyünnepi zenei csemegét kínál az érdeklődőknek a következő címen: Zsidó kántorművészet Magyarországon. … Tovább »

Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »

Antiszemita atrocitások 1956-ban

Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »

A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.

Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »

Magyarországon is, Izraelben is:

Interjú Schőner Alfréddal

Különös fintora a sorsnak, hogy míg itthon volt, az utolsó időben sokan bírálták, mióta otthon él, hiányát számosán fájlalják. E két csoport reprezentánsai részben azonosak… Schőner Alfréd főrabbit – akinek … Tovább »

A visszhang

Magyarország: fajgyűlölő áramlatok vádja alatt

Magyarország politikai fordulatot él át. 1990 tavasza, az első demokratikus választások óta Antall József miniszterelnöknek sikerült jól-rosszul megőriznie a kormányzó konzervatív koalíció legfőbb pártjának, az … Tovább »

1964-ben az Ingatlankezelő Vállalat tataroztatta a budai Várnegyedben levő lakóházakat, és ez alkalomból a Műemlék-felügyelőség előírásai szerint falkutatásokat is kellett végezni. Ez azt jelentette, hogy a homlokzati falak alsó részén egy sávban végig leverték a vakolatot, hátha … Tovább »

Amíg Vargán laktunk, az őszi nagyünnepeket mindig Felsőmindszenten töltöttük. Valamikor nagyszüleim is odajártak, de amíg állt a zsúpfedelű zsinagóga, a jeles napokon abban imádkozott úgy a közeli, mint a megye távolabbi kis falvak zsidó lakóinak jelentős része. Elsősorban a rokonainkra … Tovább »