Amíg a térségben az „arab tavasz” rengései el nem ülnek, s amíg nem áll be érzékelhető egyensúly a nagyhatalmi kapcsolatokban, addig Ciprus újraegyesítésének sincs esélye.

A napokban volt a bemutatója az Új Színházban az Üldözöttek című zenés irodalmi estnek. Valószínűleg Szálasi naplójának musical-változata sem lehet ennél betegebb vállalkozás.

Mások emlékeit nem lehet megcáfolni, még ha tartalmuk megfelelését az állítólagos tényeknek kétségbe vonhatjuk is. Hogy rosszul emlékezett, arra csak az emlékező maga döbbenhet rá, ha valami – Tengelyi László nyomán ezt nevezem sorseseménynek – belátni kényszeríti, hogy rosszul emlékezett. – Vajda Mihály 2flekken.

Irán és az atom: Obama szerint történelmi megállapodás született. Kérdés, mennyit ér valójában, és egyáltalán: meddig élhet majd.

Március 31-én, éjfélkor lejárt az előre megszabott határideje annak a tárgyalássorozatnak, melyet az iráni atomprogramról, illetve az országgal … Tovább »

Az ISIS arról tett közzé videót az interneten, ahogy a terrorszervezet gyerekkatonái kivégeznek egy izraeli kémet. A videón egy gyerek lövi tarkón a narancssárga kezeslábasba bújtatott rabot.

A 19 éves áldozat, akit a Moszad ügynökének tartottak, egy palesztin … Tovább »

Interjúalanyunk pályájának íve a kommunizmus ifjúkori elfogadásától az újbaloldaliságon át a demokratikus ellenzék peremvidékén való tudós buzgólkodásig, majd pedig a marxizmusból való végső kiábrándulásig vezetett. Vajda ma a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetője. Írt könyvet Husserlről, Heideggerről, a fasizmusról, a szocializmusról, a posztmodernről és Oroszországról. Ám most nem műveiről, hanem az identitásáról, zsidóságáról s az azt meghatározó alapélményekről faggatta őt munkatársunk. (Aki, már most szólunk, egyben unokahúga is: ezért a tegeződés.) – írja a Magyar Narancs.

Az Isten: homályos, talajtalan, kimagyarázhatatlan csuda, amit másoktól hallottam. Éppen olyan csoda a levegő is. Ha Istenben hiszek, csodában hiszek, amit nem értek. Majom módjára hiszek valamit, amit másoktól hallottam. Ha mondjuk, a természetben hiszek, vagyis próbálok hinni, az is csak egy csodában való hit, teremtés helyett teremtődésben.

A magyar társadalom jelöli ki a zsidó közösség helyét a saját, ötszáz éve meglévő kettészakítottságának térfelein – mondja Toronyi Zsuzsanna, aki a múzeumán kívül beszél a holokauszt-emlékévről és a tervezett Sorsok Házáról is.

Magyar Narancs: A Magyar … Tovább »

„Lárva arcú embereket látok” – Makranczi Zalán színész

Mindenről egyenesen megmondja a véleményét: az autista vagy zseni Herzl Tivadarról, a struccpolitizáló színházról, a rafinált zsidózásról és temetetlen halottainkról.

A Spinoza Ház alapító-tulajdonosa, Sándor … Tovább »

A szerző  – a Terror Háza Múzeum programigazgatója és a Sorsok Háza tervező munkacsoportjának tagja – súlyos állításokat fogalmaz meg Karsai László történészről. Szerinte:

Lényegét tekintve Karsai László nem állít kevesebbet, minthogy a Holokausztért, egy népirtás, … Tovább »

György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »

Cenzúrázták Kertész Imrét, vagy sem? Megszólal a The New York Times főszerkesztő-helyettese.

Tudjuk, mit mondott Kertész Imre (azt akarták hallani, Magyarországon diktatúra van), és mit mondott a vele interjút készítő New York Times-os újságíró (diktatúráról szó sem esett). … Tovább »

Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »

Rövid, súlyos betegség után, november 4-én otthonában, szerettei körében hunyt el – írja az MTI. „Addig szeretnék élni, amíg munkaképes vagyok” – mondta nemrég a Magyar Narancs számára készült interjúban.

A palesztin vezetés az ISIS-hez hasonlóan igyekezett létrehozni terrorra és maffia-módszerekre épülő saját államiságát. A különbség csak annyi, hogy a palesztinok erre mindig egyfajta nemzeti-nacionalista igazolást kerestek, az ISIS viszont tisztán vallásit.

Önszorgalomból állt neki a borsodi falu múltjával foglalkozni. Járt kinn Izraelben, és sok mindent megtudott Cserépfalu holokauszt-vonatkozásából. Amióta a témával foglalkozik, Tóth Péter fenyegetőző levelet is kapott.

Tarkólövést kellene alkalmazni néhány liberális politikuson egy fideszes polgármester szerint, aki szerint a zsidók tartják kézben az országot, de a cigány gyereknek is kijár a pofon. A Magyar Narancsnál meghallgathatja a felvétel legdurvább részleteit!