Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

Már a megjelenés napján elkapkodták.

70 év után 2016. január elsejével megszűnt a Mein Kampf, Hitler 1945 után betiltott könyvének jogi védettsége. A szerzői jogokat a bajor kormány birtokolta, ezek lejáratával a második világháború óta első ízben bárki újra kiadhatta … Tovább »

Január 4-i cikkünkben élesen bíráltuk az Euronews egyik izraeli tudósítását. Írásunkra az Euronews budapesti irodavezetője reagált. Levelét és szerkesztőnk válaszát alább olvashatják. 

Az elmúlt hónapok egyik nagy politikai vesztese, úgy tűnik, a Jobbik. A Fidesz „jobbról előzzük a Jobbikot” programja egyelőre bejönni látszik. A menekültellenes kampány sok Jobbikhoz elkóborolt bárányt visszaterelt a fideszes akolba.

A Vona-féle párt nem nagyon rúgott labdába. … Tovább »

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.

„Ők ketten a sehol lakói voltak, se magyarok, se zsidók, se külföldiek, se elvtársak, se honfitársak.

Elvtársnak zsidók, zsidónak kommunisták, kommunistának magyarok, magyarnak idegenek. Hazátlanfiak. A Seol lakói lettek, személyes pokluk lakói. Nem kötelező, hogy egy bolygó … Tovább »

Az Új Kelet internetes változatát beharangozó interjúnk élénk visszhangot váltott ki. A nyomtatott lap főszerkesztője az alábbiakról tájékoztatta a Szombatot:

“Nagy Gabi és csapata nem vásárolta meg az Új Kelet újságot, így annak 97 éves hírnevét, hagyományát sem szerezhette … Tovább »

A világhálóra költözik a legendás izraeli magyar lap, az Új Kelet.

Az Új Kelet 97 éves múltra visszatekintő hetilap, mely Izrael magyar hangja volt, és remélhetőleg a jövőben újra az lesz – annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent cikkek már a végét jósolták.

Igaz, … Tovább »

“Nem igaz, hogy nem lehet újat írni a vészkorszakról, csak kiváló emlékezőképesség, visszafogott, a sorok között megbúvó irónia és jó toll kell hozzá. Marianna D. Birnbaum könyvének nagy része azokról a rokon vagy közeli ismerős gyerekekről és a szüleikről szól, akik nem jöttek vissza; többük fényképét is mellékelte, köztük néhol feltűnik a szerző is kisgyerekként. Normális, jól szituált felnőttek és szépen öltöztetett gyerekek, mindegyiküknek végig kellett volna élnie az életét. A groteszkre finoman kihegyezett szemléletével, az irodalomtörténeti munkákon edzett szerkesztési gyakorlatával a könnyfakasztást a szerző végig elkerülte, ettől szép és igaz ez a könyv.” Spiró György
Marianna D. Birnbaum magyar származású irodalom- és kultúrtörténész, a Kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora, a Közép-európai Egyetem vendégprofesszora. Kutatási területe a közép-európai kultúra a 15. századtól napjainkig.

– egy kiállítás margójára.

Nyár végén nyílt meg a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című állandó kiállítás a vasi megyeszékhelyen, melyről lapunk is tudósított.

A téma egyéni és történelmi feldolgozásáról beszélgettünk … Tovább »

Egy igazán patinás közép-európai nagyvárost rendszerint középkori zsinagóga is fémjelez: Prága, Krakkó, München, Frankfurt, Nürnberg, Bécs, Maribor, Sopron, Buda – büszkén demonstrálják, hogy történelmük és toleranciájuk gyökerei milyen mélyre nyúlnak.

Sőt, a mindenkori városvezetés igyekezik helyreállítani és bemutatni e zsidó imahelyeket, még akkor is, ha az nagyobb erőfeszítést igényel régészet, földmunkák és építkezés vonatkozásában – esetleg mélyen a föld alatt, mint Bécs esetében. Egy ilyen épület fontos része a város imázsának.

“Ha valaki… összegyűjtötte a szegletet…  Adja annak a szegény embernek, aki elsőként az útjába kerül.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően … Tovább »

Köves Slomó nyílt levelet írt a minap Heisler Andrásnak, melyet számos szerkesztőségnek, így nekünk is eljuttatott. A Mazsihisz elnöke válaszolt az EMIH vezető rabbijának, melyet az alábbiakban közlünk.

Tisztelt Vezető Rabbi úr! Kedves Slomó!

Köszönettel megkaptam “a párbeszéd … Tovább »

“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”

Az ENSZ tagállamaiban elő személyeknek nem kell dolgozniuk karácsonykor, eid al-fitr-kor és most már jom kipurkor sem.

Jom kipur diplomáciai konfliktust okozott az ENSZ tagállamai között. Először két évvel ezelőtt vetette fel az izraeli ENSZ nagykövet, hogy nyilvánítsák hivatalos … Tovább »

Ritka helyzet, hogy egy nagyapa és unokája is a Nobel-díj közelébe keveredjen. Az előbbi megkapta az elismerést, de aztán el kellett menekülnie szülőföldjéről, az utóbbi pedig talán az első lesz, aki a kritikák miatt kénytelen lesz lemondani tagságáról a Nobel-bizottságban.

Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.

Abszurd, nevetséges, történelemhamisító – ezekkel a jelzőkkel illették a résztvevők a szoborállítási tervet azon a konferencián, amelyen váratlanul az amerikai nagykövet is megjelent. A Political Capital keddi rendezvényre eljött több amerikai diplomata, számos nemzetközi és … Tovább »

Az EMIH párbeszédre felhívó üzenetet küldött a Mazsihisznek – és levelét mindjárt nyilvánosságra is hozta. Így a párbeszédre való felhívás mindjárt nyomásgyakorlásként is értelmezhető.

Az EMIH (nyílt) levele a bevezető kísérőlevéllel, mellyel postázták a sajtónak:
Az … Tovább »