Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Válasz a Magyar Nemzetnek

“…néhányunkról kiderült a Tilos az Á-ban, a Fekete Lyukban és a Hunnia moziban, hogy valami megmagyarázhatatlanul közös bennünk és egy apró, de annál erősebb mágnes kezdett el húzni bennünket Magához.”

A Világ Igaza címmel az 1944-ben ötezer zsidó életét megmentő spanyol diplomata emlékét idézi fel Spanyolország magyarországi nagykövetsége és a Cervantes Intézet kiállítása, amely a Zsidó Kulturális Fesztivál keretében augusztus 30. és szeptember 6. között látható Budapesten, … Tovább »

Petrás Mária népdalénekes meghívása a zsidó kulturális fesztiválra, majd ennek lemondása jelképes erejű: a magyarság legarchaikusabb népcsoportját, a csángókat megjelenítő énekesnő fellépése a zsinagógában valóban az „együttélés” (bármit jelentsen ez) szimbóluma; a … Tovább »

Kamenyec-Podolszkij közelében több mint húszezer, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidó embert gyilkoltak meg a német SS-csapatok. Az emlékmű avatásán Szakály Sándor is jelen volt, aki korábban a kamenyec-podolszkiji deportálásokat idegenrendészeti eljárásnak nevezte.

Fontos, … Tovább »

„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.

Maimonidesz misna magyarázata[1]

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) jelentése szerint radaros feltérképezéssel sikerült megtalálni a kelet-európai zsidóság egykori központjának maradványait egy iskolaépület alatt Vilniusban.

Három miniszter és egy államtitkár ellenzése után vajon mit tesznek a „civilek”?

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija

A kétrészes rádiójátékot augusztus 22-én és 23-án, szombat és vasárnap este 21.04-kor sugározza a Kossuth Rádió.

Mily bőséges a Te jóságod, amit fenntartasz a Téged félőknek (Zsolt. 31, 20)

„Minden önéletrajz önigazolásnak számít” – írja életrajzi könyvében Csontváry kapcsán a hét elején elhunyt világhírű magyar orvos-genetikus, Czeizel Endre. A Két életem, egy halálom című kötet funkciója is az önigazolás. Czeizel azért mondott igent M. Kiss Csaba megkeresésére, mert úgy érezte, hazájában teljesen félreismerték. „Teljes mértékben azonos vagyok magammal, de meglehet, nem az vagyok, akinek látszom, illetve nem csak az.” (5.o.) Ha kizárólag a médiából ismertük, akkor a hetvenes évek elején tévédoktornak láthattuk, aki megismertette a magyarokkal a genetika csodáit, a kétezres évek elején pedig leginkább egy gyermekcsempészettel megvádolt bulvárhősnek, aki egy 40 évvel fiatalabb szeretőt tartott a felesége mellett. Czeizel azt szerette volna, ha inkább szakmai sikerei miatt emlékeznének rá az emberek, azok is, akik sosem fordultak meg a rendelőjében. A könyvben „szükséges rosszként” a magánéletről és a perről is mesél, és vall betegségéről is, ami a családi hajlam ellenére végül nem prosztatarák, hanem mieloid leukémia lett. M. Kiss járt Czeizel mindkét családjánál, végigkísérte a második kemoterápia utáni időszakot, és bőven hagyott helyet a könyvben a professzor tudományos értekezéseinek is. Kiderül, hogyan halt meg igazából Semmelweis Ignác, melyik három kifejezést tudta magyarul Milton Friedman, miért nem lett gyereke egy idegen nőnek Gábor Miklóstól, mi a helyes válasz arra, hogy apád faszát, és hogy békélt meg élete utolsó hónapjaira Czeizel Endre Istennel. Kigyűjtöttük a 10 legérdekesebb, legtanulságosabb történetet a könyvből.
Czeizel, az antiszemita

Czeizel gyerekkora az „enyhe antiszemitizmus jegyében telt”. A festő-mázoló-tapétázó céget üzemeltető édesapja a konkurenciát látta a zsidó kisiparosokban, és ezt otthon is gyakran hangoztatta. Czeizel családi antiszemitizmusát, ami akkoriban inkább vegyes érzelmeket jelentett a zsidók irányába, a gimnáziumi féltékenység erősítette fel: ráébredt, hogy a zsidó gyerekek sokkal okosabbak nála. Az egyetemen a zsidó orvosdinasztiák leszármazottjaival kellett versenyeznie, ami tovább táplálta az ellenérzéseit, ám amikor neves zsidó orvosok és újságírók kezdték mentorálni, átértékelte addigi nézeteit. A zsidó genetikát londoni ösztöndíja során kezdte vizsgálni a hetvenes évek legelején. A témáról A zsidóság genetikája címmel dolgozatot is írt, és publikálni is szerette volna: a Valóság című lap szerkesztője nem engedte, hogy megjelenjen, a főszerkesztő viszont Aczél elvtársra bízta a döntést. Aczél bekérette magához a fiatal kutatót, és kérdőre vonta a cikk miatt. Rasszizmussal vádolta, nézeteit pedig a náci Németországban elterjedt eszmékkel állította párhuzamba. Czeizel megvédte a szöveget, és közölte, hogy szerinte a különbségeket nem a zsidó művészek, tudósok génjeiben, hanem a zsidó kultúrában kell keresni, amiből a magyaroknak bőven lenne mit tanulniuk.
„(…) a végén annyira bizalmas viszonyban voltunk, hogy én már pofátlanságra is vetemedtem a búcsúnál: Aczél elvtárs, maga kérdezte, hogy „miért foglalkozik velünk”. Ezek szerint Aczél elvtárs zsidó? És akkor hosszabb csend után azt mondta: „Nem, én kommunista vagyok!” (17. o.)

A teljes cikk itt olvasható.

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Államilag finanszírozott továbbképzésen tanulhatnak a holokausztról a pedagógusok a jövőben – közölte a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése után szerdán Budapesten.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével egyeztetett Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.