Az Izraeli Kulturális Intézet idén Izrael függetlenségének 66. évfordulója alkalmából egy délutánra elhozza a Szent István parkba az izraeli utcabál hangulatát.

„Mindannyian tudjuk, hogy mit jelentenek a deportálások”

Bár korábban mind Tordai Péter, mind Heisler András hangsúlyozták, hogy Zoltai nem térhet vissza, a csütörtöki BZSH-közgyűlésen ilyesfajta kísérlet történt – ha nem is túl eredményes. Zoltai híveinek annyit sikerült elérniük, hogy az új ügyvezető igazgató megválasztása ügyében nem történt előrelépés.

Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

Budapest – Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész legújabb kötete a Szent István Könyvhétre jelent meg. Az emlékirat betekintést enged a keresztyén hit hitelességének lehetőségébe egy olyan korban, amikor embereket ideológiai alapon gyilkoltak meg.

Közel negyedszázad után, új igazgató(k) kerül(nek) a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége élére. A tavaly megválasztott elnökök után e poszt betöltésével lecserélődik a korábbi teljes csúcsvezetés. Ahhoz azonban, hogy a BZSH és a Mazsihisz … Tovább »

– Valódi szembenézés helyett hetven évig próbáltunk hallgatni, takargatni, szőnyeg alá söpörni és felejteni. Ám bekövetkezett, amitől talán mindannyian tartottunk: „növeli, ki elfödi a bajt” – mondta Botka László polgármester a szerdán kezdődött kétnapos szegedi holokauszt … Tovább »

Féloldalas fizetett hirdetésben közöltette Áder János köztársasági elnök Auschwitzban elmondott beszédét a The Los Angeles Times szombati számában Andrew Friedman magyar származású ügyvéd, a Los Angeles-i Bais Naftoli ortodox zsidó kongregáció vezetője, miután a lap nem jelentette meg azt az olvasói levelét, amellyel egy, Magyarországot súlyos kritikával illető cikkre kívánt reagálni.

A filmtörténet szeszélye folytán a mozgókép fejlődése szorosan összekapcsolódott a zsidó közösségeket érő kihívásokkal.

A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája – jelentette ki Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerdán Szegeden.

Akadémikusok első alkalommal mondták el véleményüket a Szabadság téren épülő emlékműről a nyilvánosság előtt.

Joshua Sobol Ghetto című darabjával vendégjátékra érkezik a tel-avivi Cameri Színház Budapestre: az Omri Nitzan rendezte előadást május 27-én és 28-án a Vígszínházban láthatja a közönség a Holokauszt-emlékév keretében.

Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? – A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést – mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester annak kapcsán, hogy vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve, a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából, a kormány által meghirdetett Magyar Holokauszt Emlékév keretében.

A magyar médiában ezt eddig nem tudták.

Egy magányos lélek sorait olvashatjuk, akitől egyaránt távol áll a fennhéjázó gőg és az alantas kocsmai indulat, de a németek így megkapják, ami jár nekik, ám ebből nem következik, hogy a magyarokat hasonlóan sommásan lehetne megítélni. Viszont a zsidókat akkor sem kell említeni, ha róluk beszélünk – remélhetőleg ők is értenek majd a szóból.