Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

Rozsban a fogó címmel adta ki ismét az Európa Könyvkiadó J. D. Salinger Zabhegyezőjét. Barna Imre mai hangzatot kívánt adni a Catcher in the Rye 1951-ben napvilágot látott szövegének.

Életfogytig tartó szabadságvesztésre és még húsz, illetve tizenöt év börtönre ítélte az illetékes izraeli körzeti bíróság azt az izraeli férfit, aki 2014-ben kitervelte egy palesztin fiú brutális meggyilkolását – jelentette kedden a helyi közszolgálati rádió. 

A 30 … Tovább »

Van szerencsénk bejelenteni, hogy a Magyar Művészeti Akadémia által elfoglalt Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – évtizedes hagyományt megszakítva – más rangos folyóiratok mellett, idén először nem támogatta a Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat és honlapja, a szombat.org pályázatát sem.

A Talmud nem csak nőknek című, havonta jelentkező előadássorozat ezúttal a zsidó démonológia világába ígért betekintést.

Noha a Tóra, és általában a zsidóság kapcsán ritkán gondolunk démonokra, a téma ennek ellenére – vagy éppen ezért – rendkívül népszerűnek bizonyult, … Tovább »

„Ugye, anyu, a gyerekek nem is lehetnek zsidók,
csak a bácsik és nénik …?“
/Félálomban, nyitott ablakon keresztül hallott
utcai beszédtöredék, Kr.u. 1996-ban/
Tőzsér Árpád
 

Alt Jánosnak messze földön ismert és közkedvelt fotóműterme volt a kisvárosban. Majd … Tovább »

Zsidó civil szervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. A Zachor Alapítványtól Szőnyi Andrea igazgató, a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány nemzetközi oktatási főtanácsadója és magyarországi képviselője válaszolt kérdéseinkre. 

Mire … Tovább »

Felröppent a hír, hogy az idei cannes-i filmfesztivál ideje alatt egy dokumentumfilmet mutatnak be, mely igazolni próbálja az 1972-es müncheni olimpián – brutális kegyetlenséggel végrehajtott – 11 izraeli sportoló meggyilkolásának a jogosságát.

A libanoni Nasri Hajjaj rendezte … Tovább »

Interjú Gideon Greif izraeli történésszel, a Könnyek nélkül sírtunk című, a Sonderkommandókról írt könyv szerzőjével.

Ön 1986-ban kezdete kutatni a Sonderkommandók történetét. Mikor fejezte be a kutatást?

Nem fejeztem be: a mai napig kutatok és publikálok a témában. … Tovább »

Egy nappal azután, hogy Marilyn Wenniget meginterjúvolták a kettes csatorna éjszakai show-jában, megkérdezte szüleit, hogy tetszett nekik a műsor. „Jól meghíztál,” mondták. 

Biztató jel a Veszettek külföldi pályafutásának elindulására, hogy Párizsban, a 33. alkalommal megrendezett FIFE nemzetközi filmfesztiválon 90 versenyfilm közül a legjobb játékfilm díját nyerte. A fiktív paramilitáris szervezethez csatlakozó, kallódó fiatalokról szóló alkotás … Tovább »

A Költészet Tavasza című rendezvénysorozatra voltunk hivatalosak, s rendhagyó irodalomórát tartottunk Zilahon.

Versmondó versenyen hallgattuk a diákokat, román költőkkel közösen olvastunk fel, s verseinket együtt publikálták magyar és román nyelven is, végül pedig Szilágycsehben … Tovább »

Vasárnap este öt órakor mindenütt bezártak a szavazóhelyiségek Ausztriában, alig egy órával később már tudni lehetett, hogy ki az a két személy, aki a második fordulóban megmérkőzik egymással az államfői posztért: Norbert Hofer, a szélsőséges jobboldali párt jelöltje, és … Tovább »

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

“Az íróasztalom fiókjában hever egy kopott mappa, benne mára megbarnult, egykor sárga lapok, rajta a felirat: A Törvényalkotó. Még amikor a Zendülés a Caine hadihajón című regényemet írtam, akkor vetődött föl bennem a gondolat, hogy nincs nagyszerűbb regénytéma – már ha fel tudnék nőni a feladathoz –, mint Mózes élete. Ekkoriban kerültek azok a lapok abba a mappába. Aztán múltak fölöttem az évek. És én nem rettentem meg a nagy feladatoktól. A második világháború, az izraeli háborúk mind súlyos kihívás elé állítottak, és én elfogadtam ezeket a kihívásokat. A Törvényalkotó azonban máig nem született meg. Nem találtam meg a módját. Más könyvötleteket félresöpörtem (nincs időm, nincs időm!), de abban mindenek dacára még ma is reménykedem, hogy egyszer csak kipattan az isteni szikra, amely ihletet ad, és megírom a saját portrémat Mojse Rabbénuról, az emberiség rabbijáról.”

“Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül?  Minden oldalon hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

Maleczki Yakov 2003-ban volt bár micvó a Dessewffy utcai zsinagógában. 2004 és 2009 között az Ojhel Menáchem Vityepszk nevű hászid közösségben, a jeruzsálemi Meá Seárim negyedben élt. 2009 óta foglalkozik a jiddis nyelv tanításával. 2010 óta az ELTE asszirológia szakos hallgatója.

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.