Herman Wouk: A Törvényalkotó

Írta: Herman Wouk - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

“Az íróasztalom fiókjában hever egy kopott mappa, benne mára megbarnult, egykor sárga lapok, rajta a felirat: A Törvényalkotó. Még amikor a Zendülés a Caine hadihajón című regényemet írtam, akkor vetődött föl bennem a gondolat, hogy nincs nagyszerűbb regénytéma – már ha fel tudnék nőni a feladathoz –, mint Mózes élete. Ekkoriban kerültek azok a lapok abba a mappába. Aztán múltak fölöttem az évek. És én nem rettentem meg a nagy feladatoktól. A második világháború, az izraeli háborúk mind súlyos kihívás elé állítottak, és én elfogadtam ezeket a kihívásokat. A Törvényalkotó azonban máig nem született meg. Nem találtam meg a módját. Más könyvötleteket félresöpörtem (nincs időm, nincs időm!), de abban mindenek dacára még ma is reménykedem, hogy egyszer csak kipattan az isteni szikra, amely ihletet ad, és megírom a saját portrémat Mojse Rabbénuról, az emberiség rabbijáról.”

Herman Wouk

Herman Wouk

Rémes egy nap volt a tegnapi! Épp sikerült volna valami új szempontot találni ehhez az átkozott könyvhöz, vagy legalábbis azt hiszem, sikerült volna. Erre fölhív Timothy Warshaw, az aktuális nagymenő filmes, az, aki a kasszasiker katasztrófafilmekről átnyergelt a művészfilmekre – még egy Oscart is hozott neki a Szentivánéji álom… és ajánlott egymillió dollárt egy félórás megbeszélésért. Csúnyán elküldtem. Az este, a vacsoránál erről beszéltünk.

BSW: Helyes. A félórás megbeszélés kamu. Így vagy úgy, de biztosan ő járna jól a te munkáddal. Na, és annak az új „lehetetlen regénynek” most már tényleg nekiláttál?

HW: Két vázlat már van. Magának a könyvnek még nem álltam neki igazán. Épp a kezdőjelenet piszkozatán dolgoztam, amikor Warshaw Priscillán átgázolva telefonon lerohant.

BSW: És mi a terved vele?

HW: Semmi. Megírom a könyvet.

BSW: Hát, tudod, nekem azért vannak kételyeim. Kit érdekel manapság Mózes?

HW: Hogy kit? Szerinted miről akart velem beszélni Warshaw? (Warshaw-t utánozva.) MÓ… ZES-ről.

BSW: Nem mondod…

HW: Véletlen egybeesés lenne? Mi más? Vagy kémkednek utánam? Senki, de tényleg senki nem tudja, hogy Mózesről írok regényt, csak te meg Priscilla, aki gépeli, ő meg hallgat, mint a sír.

BSW: Ez valami trükk lesz.

HW: Akkor felejtsük el az egészet.

BSW: Szerintem meg ne! Add meg neki azt a fél órát, de ne fogadd el a pénzt. Csak figyelj!

A torvenyalkoto_boritoMegint elment egy nap, nem írtam semmi újat, nem történt semmi. Az a fél óra Warshaw-val, amihez úgy ragaszkodott, mondhatom, tönkretette a napot… Röviden Warshaw dolgáról. Egy nagyon gazdag, különc ausztrál vállalkozó filmet akar csinálni Mózesról, és hajlandó állni a költségeket. Hozzám Hezzie Jacobson keresztül jutottak. Jacobs texasi nagytőkés, aki olykor beszáll filmekbe is, de a fő profilja az, hogy algákból olajat nyer, és van egy óriás algató-vállalkozása Nullarborban, Ausztráliában. Ebben van valami érdekeltsége ennek a különc befektetőnek is, aki amúgy urániumban utazik. Amikor Jacobs közölte vele, hogy a Mózes-film akár kétszázmillió dollárt is felemészt, csak annyit mondott:

Fair dinkum – ami az ausztrál szlengben nagyjából annyit jelent, hogy „oké”.

Na, ezen a ponton Warshaw felállt, és elment, ami döntő mozzanat. A könyvelőm szerint, aki eléggé bennfentes filmes körökben, Warshaw valójában benne van a pácban. Az Oscartól egészen elszállt, de mindig is a fellegekben járt, és ki sem látszik az adósságokból… Mégis mindent kifizet hétről hétre, és él, mint hal a vízben. Az egész hátterében pedig ez áll (szintén a könyvelőmtől tudom): Jacobs, pontosan tisztában lévén azzal, hogy a jó Fair Dinkum mennyire odavan a Mózes-film ötletéért, csöndben elkezdte kitömni pénzzel Warshaw-t, arra bazírozva, hogy előbb-utóbb csak beindul a projekt… Úgy tűnik hogy Warshaw megnézheti magát, ha az uránbáró nem ad jelentős „inspirációt” a WarshaWorksnek, az inspiráció feltétele pedig valószínűleg az, hogy meg tudnak-e nyerni engem a Mózes-film megírásának. Szóval így állnak a dolgok. Mondhatom, amennyire zavar, legalább annyira szórakoztat is. Közben persze nem dolgozom.

A helyzet fokozódik. Exponenciálisan. Csak nem a könyvem körül. Már a harmadik nekifutást teszem félre, mint reménytelenül rossz próbálkozást. A Fair Dinkum-ügyről van szó. Kiderült, hogy ennek a Hezzie Jacobsnak van itt egy háza, és idejön Houstonból, hogy beszéljen velem. Heber rabbi járt közben az érdekében. Egy rabbinak meg csak nem mondok nemet…

Herman Wouk: A törvényalkotó, fordította Nagy Mónika Zsuzsanna, Kossuth Kiadó, 2015. 224 oldal, 2990 forint