Apám, Gríger Lajos, azt mondta egyszer otthon a konyhában anyámnak, ha a zsidó el tud egy üzletet vezetni és még nyereséggel is dolgozik, úgy arra az ő két fia is képes lesz.

A könyvhétre jelent meg a kétnyelvű, kortárs héber versantológia, A szomjúság járványa. A verseket Rami Saari válogatta, Uri Asaf és Marno János fordította. A könyvbemutató és a MÜPA-ban tartott felolvasóest alkalmából Budapestre látogatott az antológia két izraeli szerzője, a Bagdadban született Roni Somekh és a drúz Salman Mashalha. Velük, és az egyik fordítóval, Uri Asaffal beszélgettünk.

Ezek azok a szerszámok, melyeket kovács nem árulhat a hetedik évben: Az eke és tartozékai, [ekéhez köthető] iga, vasvilla és a csákány. De sarlót árulhat, kaszát, és szekeret minden tartozékával.

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

A babka, ez az évszázados lengyel zsidó sütemény Yotam Ottolenghi jóvoltából indult el világhódító útjára, aki Jerusalem című szakácskönyvében újra felfedezte az addig a nagymamák konyhájában szerényen bújkáló csokoládés kalácsot.

Ottolenghiről bővebben a Szombat … Tovább »

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Szondi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner vonaton menekült el Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott.

Nem szeretek különbséget tenni a zsidó és a gój barátaim között, hogy is tehetnék, van azonban egyetlen dolog, amiben a bibsi haverokra mindig jobban lehet számítani. Akár akarod, akár nem. Amikor ugyanis lelép a pasid, tegyél bármit, beindul a kavarás a kommunában. Naná, hogy a hátad mögött, a tudtod nélkül. A szingliséged hirtelen központi beszédtémává válik, és onnantól az összes ismerős azon kezdi törni a fejét, kivel kellene összehozni „azt a szegény,” egyedül maradt lányt.

Horovitz Tamás közel tíz éve vezeti az aktivitása és lélekszáma alapján vidéken egyedülállónak számító Debreceni Zsidó Hitközséget. Milyen viszonyt ápolnak a többi gyülekezettel? Miért tartják fontosnak, hogy bárki betérhessen a rendezvényeikre? Hogyan élnek, milyen hagyományaik … Tovább »

Kovács Mónika Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című frissen megjelent könyve nemcsak a traumatikus történelmi múlt feldolgozásának szükségéről, kísérleteiről, lehetőségeiről és eredményeiről szól elméleti megalapozottsággal és nemzetközi összehasonlításra is lehetőséget … Tovább »

Interjú Hidas Judittal

“Idegeneket buzdítani lehet, hogy ápolják a földjüket a hetedik évben, de Izraelt nem. A békés viszony érdekében „sálommal” köszöntik őket.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá … Tovább »

Zsidómentességet kérő levelek Jaross Andor belügyminiszterhez.

Pénzügyi gondok, ebből fakadó feszültségek nehezítik a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) életét – erről tudósították a Szombatot anonimitást kérő hitközségi tagok, akik úgy látják, pénzügyi szabálytalanságokra is sor került.

A névtelen elégedetlenek a DZSH június … Tovább »

Ez a fotó 1991-ben készült a szlovákiai Szepesófalu határában.

A kölni pályaudvar környékén az újévi kavalkádban ez a szó fizikai értelmében is megtörtént, de a cím most jelképesen értendő: a doktrinér politikai korrektség értékrendje szerint a menekült/bevándorló magasabb státusszal bír az áldozati hierarchiában, mint az európai nő, ezért előbbi üti az utóbbit, mint ahogy tök ász üti a tök királyt.

 Múlt héten közöltük Tamás Gáspár Miklós írását arról, hogy a baloldalinak tartott magyar sajtóorgánumok konzervatív egyházi csoportok tulajdonába kerülnek, majd Pajor Tamás kereste meg a szerkesztőségünket egy „nyílt válaszlevéllel”. Ezt a szöveget a szerkesztőség nem … Tovább »

Meghívással tiszteltek meg egy idegen nyelvű költészeti antológia bemutatójára. Lapozgatva a jó illatú kötetet, feltűnt, hogy a magyar költészetet ismertető könyvben sehol se találom Szép Ernőt. Kihagyták. Este felhívtam mindent tudó barátomat, Mihályi Gábort és méltatlankodva közöltem vele, milyen otromba megkülönböztetést vettem észre. „Ne csacsiskodj, Pali.”  Mondta.”Te is tudod, nincs benne a kánonban.”

 A Szálasi-korszakban a zsidóknak nagyobb volt a túlélési esélyük, mint a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány idején – állítja Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora

 …aki Szálasi Ferencről szóló életrajzi kötete megjelenése … Tovább »