Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »

Ki vagyok én?

(Iszaak Babel: Napló, 1920. Pesti Szalon Könyvkiadó 1993. Fordította Hetényi Zsuzsa. 138 oldal, 210 forint.)

Naplót írt az odesszai zsidó kereskedő fia, a szovjethatalomért vívott háború csöndes pillanataiban. Iszaak Babelnek hívták, huszonhat éves volt, és sem … Tovább »

Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé

Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »

(Herman Wouk: Én Istenem. Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, 1993. Fordította Mikes Katalin. 237 oldal, 228 forint.)

Minden izgalmas, amikor író olyan hatalmas témához nyúl, melynek már alapvető irodaima is könyvtárakat tölt meg, kisugárzása pedig állandóan … Tovább »

A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?

Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »

(A tékozló apa. Amerikai-izraeli-magyar film. Rendező: Zsigmond Vilmos.)

Zavarba- és kétségbeejtő film. Imponál a stáblista, s bennem, a nézőben ártatlan és mámoros várakozás, hogy végre megszületett, hogy amerikai, izraeli és magyar.

A sztori látszatra a mienk (izraeli-magyar), … Tovább »

Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében ol­vashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxiz­musról, anarchizmusról, … Tovább »

A Magyar Köztársaság miniszterelnöke e napokban tesz hivatalos látogatást Izraelben. Útja már a télen esedékes volt, de a kormányfő betegsége és más okok miatt halasztást szenvedett.

Antall József közvetlen hivatali elődje is el szándé­kozott látogatni a zsidó államba. Németh … Tovább »

hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti triko­lórban? Ez az újszínűség nem vala­mi sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondani­valóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról … Tovább »

AZ ORSZÁG TÁRSADALMA száz sebből vérzik, gon­dok sokasága gyötri, mégis: a közéletben, a sajtóban, a televízióban az úgynevezett zsidókérdés kap mind gyakrabban hangot a valóban létező és égető bajok he­lyett. Nem a zsidóság akarja ezt. A magyar zsidók be­érnék azzal, ha … Tovább »

A groteszk kép egy könyv címlap­jának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a közép­ső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra … Tovább »

Azokban a Wehrmacht-hadosztályokban, amelyek 1939 szeptemberé­től elözönlötték kontinensünk nagy részét, különlegesen kiképzett osz­tagokra várt az a feladat, hogy a megszállt országok központi bank­jaiból késedelem nélkül elkobozzák az aranytartalékokat – a gyarapo­dó Reich … Tovább »

Lenyűgözően bájos és értékmentő könyvet adott ki az Európa Könyv­kiadó. Címe: Erdélyi jiddis népköl­tészet. A kötet meghökkentő is, mert nem Magyarországon, nem is Erecben állították össze, hanem ott, ahol már alig akad zsidó, és elkészítését, minden bizonnyal, a hatóságok … Tovább »