Nem félnek már a budapesti zsidók
Köves Slomó és Feldmájer Péter szerint is „alábbhagyott” az antiszemitizmus Magyarországon.
Összesen 21,238 találat (14741 - 14760) : L. A..
Köves Slomó és Feldmájer Péter szerint is „alábbhagyott” az antiszemitizmus Magyarországon.
Johanna művészetének alapmotívuma, grafikáinak és festményeinek hőse régóta
az emberi test. Ám az ő felfogásában és ábrázolásában a test mindig
valami más – ahogy régebben írtam ezekről az egyszerre szürreális,
egyszerre expresszív alakokról, a testek itt levedlik magukról a köznapi
hasonlóság bőrét, hol középkori lovagokra, csillagközi szörny-utazókra,
ősvilági rémlényekre emlékeztetnek bennünket
Avagy szülessünk-e zsidónak, tanuljunk-e zsidónak vagy érezzünk-e zsidóként? Pészáh a kérdések ünnepe, s hónapja, niszán, a kérdések hónapja. Kérdéseket szeretnék feltenni Nektek is, önmagamnak is. Ha meg tudjuk válaszolni, közelebb kerülünk a zsidóság, esetleg … Tovább »
Élénk hazai reakciók követték azt nemrég megjelent nyilatkozatot, amelyben Gál András Levente, az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára kifogásolta a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítását.
A háború után a nyugatnémet hírszerzés ügynöke és toborzóembere lett az az SS-tiszt, aki 1944-ben lebuktatta és koncentrációs táborba juttatta az Amszterdamban bújkáló német zsidó Frank-családot – írja a Focus német magazin.
Az izraeli kormány vasárnap egyhangúan jóváhagyta Jórám Kohen kinevezését az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét élére – közölte Benjámin Netanjahu kormányfő kabinetirodája.
György Péter Apám helyett című könyvében apja felejteni akarásán keresztül a Kádár-kor lelkét fejti meg, Gárdos Péter lágerből szabadult apja történetéből szerelmes regényt farag Hajnali láz címmel. Feledékeny Magyarországról, zsidó szégyenről, tabunak számító Trianonról és újrakezdődő bűnbakképzésről az origo diktafonja mellett beszélgetett a két szerző. Az emlékezettörténet nem á la carte étterem.
A Költészet napján egy erdélyi magyar-zsidó családból származó izraeli költőnő versét ajánljuk figyelmükbe.
A kumráni tekercsekhez 790 címszóval összesen
három kötetes szótárt terveznek, a történelmi, nyelvészeti munkát a Bonni
Egyetem teológusai végzik siegeni tudósokkal karöltve. Az I és O betű közötti
szavakat tartalmazó kiadás 2012-ben, a harmadik kötet 2015-ben készülhet el.
Második világháborús áldozatok, megölt zsidók földi
maradványait temették újra hétfőn Romániában egyházi szertartás keretében; a
maradványokat tavaly ásták ki egy tömegsírból.
A Budapesti Zsidó Hitközség vezetése eddigi demokratikus legitimációjának látszatára sem tart igényt a jövőben, amint ezt a választások eddig lezajlott egyes eseményei megmutatták. A folyamat során több ponton, többször kihasználták a választási folyamat szabályozatlanságait, hogy akadályozzák a választói akarat kifejeződését. A több eset együtt megkérdőjelezi azt is, hogy egyáltalán választásnak tekinthetjük-e bármilyen értelemben a most folyó képtelen procedúrát.
A kilencvenes évektől lett egy rácsodálkozás,
kinyíltak a levéltárak, a téma megjelent filmekben az interneten és egyéb
fórumokon. Az, hogy ma kevesebbet foglalkoznak vele, vagy mondják egyesek, hogy
sok volt már belőle-, mert a kérdést nem kerülhetjük meg-, általában azoknál
merül fel, akiknél kiderül, felelősség is van a háttérben.
Kibővítik a holokauszt-emlékhely kiállításait Mauthausenben, a mai Ausztria területén található egykori koncentrációs táborok központi létesítményében.
Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.