Egy keresztyén (sőt harsányan antiszemita) családból származó fiatalember és egy zsidó lány szerelméről szól az alábbi részlet regénye. Igaz, a főszereplők hitehagyottak ebbéli minőségükben, és csak a közeljövő fővárosi underground alvilági szubkultúrájában érzik igazán jól magukat. Ámde a lány, Noémi, egy napon váratlanul ismeretlen helyre költözik; vége szakad az idillnek. A fiú persze nem hagyja annyiban, elindul, hogy visszaszerezze kedvesét (és ezen a ponton indul a történet).

A rendszerváltás idején úgy tűnt, hogy az ifjúság a társadalmi progresszió, a demokratikus alapértékek letéteményese. A százezres tömegrendezvényeken – például 1988. június 27-én, 1989. március 15-én vagy éppen június 16-án – a fiatalság erőteljesen felülreprezentáltan képviseltette magát. 1993-ban az ELTE-n, arra gondolván, hogy tudják rólam, hogy zsidó vagyok, tehát nem néznek antiszemitának, elsütöttem egy enyhén antiszemitának is fölfogható – egyébként nagyszerű – poént, mire úgy tekintettek rám, mintha leprás lennék.

Bár a film Hanukáról (is) szól, a főszereplő női partnerét Eszternek hívják, s a film vérbeli vígjáték, ezért Purimkor is aktuális. Hag szaméah, vigadjunk! Reszkessetek Hámánok!

Izrael kedvezőtlen nemzetközi megítélésének felülírása, az ország „átcsomagolása” a célja annak a tervezett kampánynak, amelynek előkészületeit nemrég hozta nyilvánosságra az izraeli külügyminisztérium.
  
 

Interjú Presser Gáborral

Normális esetben egy amerikai közbülső kongresszusi választáson elért demokrata győzelem pár nap alatt végigfutna a világmédián, a balos véleményformálók örülnének, a konzervatívok a szocializmus eljöveteléről bloggolnának, mindenki elemezgetné, hogy akkor most az elnök mit tehet és mit nem, aztán az ügy szépen lekerülne napirendről.

Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.

Heller Ágnes
Egy fontos születésnapról

Ebben az évben ünne­peljük Hannah Arendt szá­zadik születésnapját. Egy­más után rendezik a konfe­renciákat munkájáról, sze­mélyiségéről. Magam nyolc konferenciára kap­tam meghívást, s négyen részt is vettem, illetve részt veszek.
Vajon … Tovább »

NAGY ZOPÁN
Lázadás

(Montázs a tizenöt éve elhunyt I. B. Singer Mesüge című regénye nyomán)

Uramisten, szokatlanul hosszú és eseménydús ez a nap…
Ilyen az irodalom, ha ér valamit, csupa cselekmény.
Nem enged teret a közhelyeknek, a szentimentális
borongásnak…
Hogy ha … Tovább »

Egymás tagjai a test szerint

Nádas Péter: Párhuzamos történetek, Jelenkor Kiadó, 2005.
A néma tartomány, 432 oldal, 2500 Ft,
Az éjszaka legmélyén, 696 oldal, 2400 Ft,
A szabadság lélegzete, 392 oldal, 3000 Ft

Nádas Péter háromkö­tetes nagy regényének legfontosabb tétjeit … Tovább »

TONY BLAIR
„Ezt a háborút az értékek terén kell megnyernünk”

Tony Blair brit miniszterelnök ez év augusztus 1-jén, a libanoni háború utol­só napjaiban beszédet mondott a Los Angeles-i székhelyű World Affairs Council tanácskozásán. Az odahaza ekkor már szorongatott helyzetben … Tovább »

„Az emberek nagy része azt se tudja Szlovéniában, mi fán terem a zsidó”
Szlovénia zsidóságáról

Bár sikerült Szlovéniában – ahol egy hitközségbe szerveződik az or­szág egész zsidósága – minden harminchatodik hitközségi taggal interjút készítenem, ez nem kunszt: a hitközségnek … Tovább »

2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »

Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó
Interjú három, zsidóságát vállaló önkormányzati képviselőjelölttel

 
MERKER DÁVID
23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)

Bevállalja?

… Tovább »

„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról

Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?

Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »

STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról

Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok kö­zött nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosság­nak teret adó demokráciában gyakrab­ban … Tovább »

VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban

Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatér­tem a deportálásból. Hozzáte­szem, az életben maradásra ak­kor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »

Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanár­képzőben, majd a József Attila Tu­dományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolá­ban, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legto­vább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »

Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.