Miután Izrael kivonult Gázából, ott a Hamasz, a Fatah és az Iszlám Dzsihad kötelékébe tartozó fegyveres klánok vették át az uralmat, amelyek egyedül a fegyverkezéssel, hatalmuk megszilárdításával és a rivális klánok legyűrésével voltak elfoglalva. A Hamasz-kormánynak nem volt rájuk sok befolyása: ahogy a miniszterek – legalább látszatra – próbáltak valami nyugati stílust fölvenni, úgy vesztették el tekintélyüket a fegyveresek szemében. Gázában semmiféle, államra emlékeztető infrastruktúra (közigazgatás, posta, tömegközlekedés, stb.) nem jött létre.

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Ezen a napon arra emlékezünk, amikor mind ott álltunk annál a bizonyos hegynél és átvettük a Tórát és a Tízparancsolatot.
Lássuk, mit tudsz erről az ünnepről? 
 

Üzlet, siker, zsidóság. Új sorozatunkban olyan cégvezetőkkel, üzletemberekkel beszélgetünk, akik a hazai és nemzetközi gazdasági életben is kiemelkedőt alkottak, alkotnak, és szorosabb-lazább szálakkal kötődnek a zsidósághoz. Megkér­dezzük, hogyan látták a világot cégük indulása­kor … Tovább »

„Dávid-csillagos mezben a Budapest-bajnokságon”
Interjú Horváth Józseffel

A Maccabi Vívó és Atlétika Klubot 1906-ban cionista egyetemisták alapították. Olyannyira sikeres volt, hogy hamarosan egyéb sportágakkal is kibővült, az 1920-as éve vége felé hét- nyolcszáz tagot … Tovább »

Kaposi Dávid
Egy elfeledett cionizmus
Ahad Ha-Am kulturális cionizmusa

150 éve született Ahad Ha-Am, ennek örülünk most.

A keleti-nyugati közéleti vagy politikai pilpulban aligha akad sok oly mérték­ben túlhasznált, ám aluldefiniált foga­lom, mint a cionizmus. Hallunk persze … Tovább »

POLGÁR LEA
Ella a plafonon
(regényrészlet)

Én, Ringwald Ella, lipótvárosi fűszeresné itt ma­radtam, hogy őrizzem a kincset. Ha jön valaki, nem kell elrejtőznöm. Többé so­sem kell. Hogy múlassam az időt, csel­lengek szobáról szobára, és emlékezem.
Kimegyek a konyhába. … Tovább »

Férfiidők lányregénye – talá­nyos, a figyelmet felkeltő és mégis egyértelmű cím. Az olvasónak azt adja, amit ígér; pontos önmeghatáro­zás: lányregény, de olyan időkben játszódó történet, amelyekről nem szokás lányregényt írni.
A manap­ság talán kevésbé divatos hagyomá­nyos … Tovább »

Előbb akkor a Sári néniről, meg a híres flódnijáról. Ehhez a történethez annyit mindenképpen tudni kell, hogy az anyám otthon volt a tócsniban, de a flódnit egyáltalán nem ismerte. Sztrapacskát azt minden mennyiségben tudott csinálni az anyám, de már a pitával és a kindlivel is bajban volt, barcheszt pedig talán ha kétszer készített életében, saját bevallása szerint.

GADÓ JÁNOS
Jobboldal – antiszemitizmus nélkül?

A magyarországi zsidók túlnyomó része az Orbán Viktor által lét­rehozott jobboldali populista tö­megpártra éppoly irtózattal te­kint, mint 1990 óta minden kar­akteres jobboldali mozgalomra.
Az irtózat genezise feltehetőleg … Tovább »

Új arcok – új gondolatok?
Tempóváltás a zsidó közéletben

A Szombat e havi, majd nyári és szeptemberi számában összeállítást ol­vashatnak olyan zsidó fiatalokról, akik a zsidó közösség formálásában nemzedékük meghatározó szereplői.

„A zsidóság nem sárga köves … Tovább »

„A kontraszelekció kényelmes, de már középtávon visszaüt”
Interjú Nagy Ákossal

Harmincéves, „két és fél diplomája van”, kommunikáció szakon végzett, de járt a Filmművészeti Egyetemre is. Meghatározó izraeli utazása óta im­már tíz éve tevékenykedik a zsidó ifjú­sági … Tovább »

GADÓ JÁNOS
A zsidó iskolák végzettjei – 2005
2. rész

Az alábbi tanulmány a zsidó iskolákban érettségizett fiatalokról szóló felmérés második része. Az írás első része a Szombat 2005. decemberi számában jelent meg, ott olvashatók a kutatásról szóló technikai tudni­valók … Tovább »

AHAD HA-AM
Ősimádat
(1897)

Bevezető megjegyzés: A Tóra szó, amely „taní­tást vagy „útmutatást” jelent, s nem „törvényt”, szigorú értelemben a Pentateuchusra vonat­kozik – ám a zsidó gon­dolkodási rendszer fejlődésében immáron e rendszer totalitását jelö­li – beleértve … Tovább »

Vita a zsidóság nemzetiséggé válásáról
Nyílt levél Lányi Andrásnak
Tisztelt Lányi úr!
Ön a zsidó nemzetiségi kérdés tárgyában nyilatko­zott a Kossuth rádiónak. En­gedje meg nekem, hogy fel­tegyek Önnek néhány kér­dést interjújával kapcsolat­ban.
Ön, aki az interjúban … Tovább »

„Erkölcsi elkötelezettségből foglalkozom a vészkorszakkal”
Szita Szabolccsal beszélget Csőke Zoltán

Szita Szabolcs 1945-ben született Sopronban. A Holocaust Dokumen­tációs Központ és Emlékgyűjte­mény Közalapítvány (HDKE) jo­gelődjeként 1990-ben létrejött Ma­gyar Auschwitz … Tovább »

MELVIN JULES BUKIET
Semmi nem tesz szabaddá*

Melvin Jules Bukiet amerikai zsidó író, hat prózakötet szerzője. Leg­utóbbi munkái a Strange Fire című regény és a Faker’s Dozen című no­vellagyűjtemény. Két antológiát szerkesztett: a Neurotica címűt zsi­dó írók szexuális … Tovább »

Véletlen
Halász Péter halott
Februári számunkban, a kommunizmus áldozatai emléknapja alkalmából összeállított mellékletünkben jelent meg Koós An­na A nem kívánt hagyaték című írása, melyben többek között arra is emléke­zett, hogy a Halász-színház tagjaként – s akkor … Tovább »

„Az embernek vállalnia kell önmagát”
Interjú Horn Gáborral, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával, az SZDSZ újlipótvárosi képviselőjelöltjével

Milyen családba született ön?

Pesti zsidó nagypolgári családban születtem. Apám és nagybátyám … Tovább »

Szegő Péter
Csezsihisz, PZSH, ellenzék
Prága zsidóságáról

A tízmilliós Csehországban, becslé­sek alapján, legalább húszezer zsi­dó él, a prágai hitközségnek azon­ban csak 1600 tagja van. Ehhez ké­pest a belharcok (lásd: Prágai zsidó viták, Szombat, 2005. április) to­vábbra … Tovább »

Kertész Ákossal beszélget Várnai Pál

Kertész Ákos legfontosabb munkái: Sikátor (regény, 1965); Makra (re­gény, 1971); Családi ház manzárd­dal (regény, 1982); A világ rendje (válogatott kisregények és novellák, 1984); Zakariás (regény, 1990); A gyűlölet ára (regény, … Tovább »