Összesen 171 találat (41 - 60) : Komoróczy Géza.
December 27-én, hanuka alkalmából, a Bethlen téri zsinagógában rendezett ünnepségen, jótékonysági koncert keretében adta át a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület idei díjait. Komoróczy Géza hebraista, asszíriológus, történész vehette át az életműdíjat. Deák Gábor, a Mazsike … Tovább »
December 27-én, hanuka alkalmából, a Bethlen téri zsinagógában rendezett ünnepségen, jótékonysági koncert keretében adta át a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület idei díjait.
Az elismerésekkel azoknak mondtak köszönetet, akik közvetve vagy közvetlenül sokat tesznek és tettek … Tovább »
Az Ab Ovo Kiadó tisztelettel meghívja Önt Komoróczy Géza: Holocaust című könyvének bemutatójára, 2016. november 3. (csütörtök), 18:00 órára az Újlipótvárosi Klub-Galériába (Budapest XIII. ker., Tátra u. 20/b.). A szerzővel Spiró György beszélget. Közreműködik: Bíró Kriszta.
„A … Tovább »
2016. január 27-én a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont
a Schweitzer József-emlékkonferenciának.
A konferencia egyszerre volt megemlékezés és tudományos esemény, egyúttal újabb lehetõség a vallásközi párbeszédre. Ugyanakkor az eseménynek – részben talán sans savoir, … Tovább »
Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.
Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?
Emlékkonferencia Schweitzer József tiszteletére.
Heisler András kiemelte: ez az integráció mutatkozik meg abban, hogy a konferenciát közösen szervezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli … Tovább »
Raoul Wallenberget, zsidó honfitársaink tízezreinek megmentőjét 1945. január 17-én látták utoljára élve Budapesten. A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban is januárban osztja ki a Wallenberg-díjat a svéd embermentő emlékére olyan embereknek, akik tevékenységükkel, életútjukkal mutatnak példát humanizmusból.
“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”
György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.
Az ELTE hebraisztika emeritus professzora az ELTÉ-n rendezett szimpóziumon szólalt fel.
Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija
Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál
„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.
Erzsébetváros önkormányzata kérte fel a városvédő Óvás! Egyesületet: állítsanak össze egy kötetet a kerület zsidó örökségéről. Így jött létre az Ami látható és ami láthatatlan című tanulmánykötet. A legtöbb szerző az egyesület tagja vagy támogatója. A kerület finanszírozta a könyvet, de kereskedelmi forgalomba nem kerül. A népes szerzői csapatból hárman ültek le beszélgetni velem.
Évtizedekig romos állapotban, használaton kívül állt. Eladták, felújították, parlagon hagyták, ismét a romlás fenyegette. Viszályok és alkuk tárgya volt. Ma úgy tűnik, ismét van remény a felújításra. Mi lenne, ha eredeti céljaira, közösen használnák?
Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig
A kormány aligha bánná, ha személycsere történne a Mazsihisz élén, és Horovitz Tamás váltaná fel a Fidesznek sok kellemetlenséget okozó Heisler Andrást. A választás végkimenetelébe még Feldmájer Péter is beleszólhat.
Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról…
A magyar szellemi, illetve közélet jelesei közül többen nyilatkozatban álltak ki Heisler András mellett, a Népszabadság internetes oldalán. A szöveget alább közöljük.
“Az elmúlt napokban Heisler András személye a sajtóban sorozatos támadások célpontjává vált. Közeledik … Tovább »