Konferencia a magyar zsidó tudomány aranykoráról

Határtalan Szabadka, Emlékezetközösség: Csaplár Vilmos és Horkay Hörcher Ferenc írása,
Interjú Komoróczy Gézával és Mácsai Pállal
 

1882. április 1-jén eltűnt egy 13–14 éves, kistermetű keresztény (református) cselédlány, Solymosi Eszter (1869–1882), akit keresztanyja, Huri Andrásné, akinél szolgált, a boltba küldött, festékért a ház húsvéti rendbetételéhez.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

2012. április 16. hétfő, 10:00 óra
A Kalligram Kiadó és a MAZSIHISZ meghívja Önt Komoróczy Géza a Zsidók története Magyarországon I-II. című könyvének bemutatójára, 2012. április 16-án (hétfő) 17.00 órára, a MAZSIHISZ Dísztermébe (1075 Budapest, Síp u. 12, II. emelet).
 
… Tovább »

Példátlan eset történt a Scheiber Sándor-díj odaítélésekor. Eleve több hetet késett a díjátadó ünnepség, a kuratórium által előterjesztett listáról pedig a minisztériumban kihúzták Iványi Gábor lelkész nevét.

Megjelent Komoróczy Géza történész, hebraista, assziriológus kétkötetes A zsidók története Magyarországon című könyve. A több mint 2400 oldalas, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet mintegy 400 illusztráció, kép gazdagítja – mondta el a szerző.

Megjelent Komoróczy Géza történész, hebraista, assziriológus kétkötetes A zsidók története Magyarországon című könyve. A több mint 2400 oldalas, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet mintegy 400 illusztráció, kép gazdagítja – mondta el a szerző az MTI-nek.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

A Magyar Örökség-díjat legutóbb a szokásosnál eggyel kevesebben vették át. Miután a bírálóbizottság visszadobta a Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbiról készült méltatást, az érintett úgy döntött: kéri, hogy tekintsenek el a díj átadásától.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem
valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből
kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.
 

Bíró Dániel halálos jegyességben él a tudással, s mivel a tanulás során
négyezer évnyire repül környezetétől, Lábass Endre először arról
kérdezte, hogy lehet túlélni egy ilyen házasságot úgy, hogy közben az
emberi kapcsolatok is megmaradjanak. A tudományokból éppen annyi
ismeretet szerezhetünk a világról, mint amennyit más emberek által
elsajátíthatunk, felelte a magát tréfásan szabadúszó egyiptológusnak
nevező tudós, aki Halász Pétert, Erdély Miklóst vagy Dixit is a barátai
közt tudhatta.

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést Perczel Anna építész, Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész és Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró vehette át.
Perczel Anna átveszi az elismerést Szászfalvi Lászlótól
 

  Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »

Zsidó- és más negyedek – avagy Budapest egykor és ma címmel jelenteti meg tematikus szeptemberi számát a Szombat című kulturális folyóirat; az elsősorban a belső-erzsébetvárosi zsidónegyed múltját és jelenét bemutató lapszám ünnepélyes bemutatóját az európai zsidó kultúra napján, hétfő este tartották.

A szeptemberi Budapest-szám tartalmából:

Komoróczy Géza: Zsidónegyedek Budapesten: egy kifejezés tisztázása
Pesten a zsidók a Király utca felső harmadában vetették meg a lábukat. A középkori mintától eltérően, nem a hatalmi központ közelében: a magisztrátus lehetőleg … Tovább »

Eötvös József életműve, annak ellenére, hogy látszólag szilárd helyet foglal el a magyar közgondolkodásban, az újabb időkben egyre inkább háttérbe szorul. Valljuk be, kevesen olvassák, aminek oka ez esetben nem pusztán az általános műveltség oly sokat emlegetett hanyatlásában keresendő. Külön-külön is vaskos műveinek erősen retorizált stílusa, nehézkes, túlságosan is tudatos nyelvhasználata ma kevésbé élő, mint legtöbb hozzá mérhető kortársáé.