Az olvasók számára 6 százalék elérhető, 94 százalék hozzáférhetetlen. Így oszlik meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) könyvtárának állománya. A rendezett, katalogizált felszín alatt könyvhegyek rejlenek.

A Nyílt Társadalomért Archívum „Csillagos házak” akciójához kapcsolódva a Goethe Intézet a Németországból indult STOLPERSTEINE / BOTLATÓKÖVEK elnevezésű képzőművészeti projekttel emlékezik a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára.

Döntött a Mazsihisz vasárnapi közgyűlése: továbbra is a küldöttek választják az ügyvezető igazgatót. 

Bár korábban mind Tordai Péter, mind Heisler András hangsúlyozták, hogy Zoltai nem térhet vissza, a csütörtöki BZSH-közgyűlésen ilyesfajta kísérlet történt – ha nem is túl eredményes. Zoltai híveinek annyit sikerült elérniük, hogy az új ügyvezető igazgató megválasztása ügyében nem történt előrelépés.

Bár a sasos-arkangyalos szobor még nincs a helyén, a Szabadság téren már a megszállási emlékmű díszkivilágítását szerelik. Egyelőre azonban nincs hitelt érdemlő információ arról, mikor lesz a szoboravató. A kormány titkolózik.

Schweitzer József kívánatosnak tartaná, ha Áder János államfőnek az auschwitzi Élet menete alkalmából elmondott beszéde a társadalom széles rétegeihez eljutna, “és ez a mai sehová sem vezető megosztottság megszűnnék”.

Bármi is volt a kormány célja a német megszállás Szabadság téri emlékművével, egyelőre a társadalom végletes megosztása könyvelhető el eredményként. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából április végén, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által végzett felmérés szerint ugyanannyian tartják a tervezett szobrot méltó megemlékezésnek, mint ahányan a történelemhamisítás eszközének.

Hitehagyás miatt halálra ítélt csütörtökön egy kartúmi bíróság egy 27 éves nőt, figyelmen kívül hagyva a nyugati nagykövetségek felszólítását, hogy biztosítsák a szabad vallásgyakorláshoz való jogát. Az elítélt keresztény, és azt hangoztatta, hogy soha nem változtatta meg a vallását.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Az MTK magabiztosan, 4-0-ra nyert az Újpest vendégeként az OTP Bank Liga 27. fordulójában.

Orbán Viktor négyoldalas levélben veszi védelmébe az épülőfélben lévő Szabadság téri emlékművet.

A levélben, melyet az origo.hu közölt (s amely teljes terjedelmében itt olvasható), kifejti, hogy az angyal nem egy ártatlan államot jelképez, hanem csupán ártatlan áldozatokat. … Tovább »

V. Nemzetközi Kabbala-szeminárium Budapesten Z’ev Ben Shimon Halevi tanítványaival, Jo Lapage-Browne-nal, Kurt Browne-nal (Nagy-Brittania), a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében!

Interjú Horányi Gáborral, a Lauder iskola főigazgatójával

Bár a választás éjjelén csalódott volt a Jobbik vezérkara, másnap már bele is vágtak a következő kampányba. Három hét távlatából úgy tűnik, a párt előretörését az hozta, hogy a törzsszavazóknak elég volt a durva, de csak helyben folytatott kommunikáció, míg a cukikampány többszázezer újabb, gyanútlan szavazót hozott. Az sem volt hátrány, hogy a szélsőjobbos pártot egyik politikai ellenfele sem támadta. A Hetek cikke.

Hans-Henning Paetzke író-műfordító 

Szükséges a közösségi emlékezés és annak rögzítése: holokauszt soha többé nem történhet – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke csütörtökön a Budapesten rendezett nemzetközi holokauszt konferencián.

Bölöcskei Gusztáv tiszántúli püspök szerint újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert. A reformatus.hu honlapnak adott interjúban Hegedűs Loránt ügyével kapcsolatban leszögezte: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze.