Nem egészen két héttel ezelőtt, az FBI letartóztatott 44
személyt New York egyik negyedében, Brooklynban. A világ – és főként Amerika –
megdöbbenve vette tudomásul, a letartóztatottak között számos rabbi és egyéb
más, egyházi kötődésű ember volt. Ám arra csak a bennfentesek és a közel-keleti
viszonyokban jártasok figyeltek fel, hogy valamennyien egyetlen szekta tagjai,
ráadásul egy olyané, mely Szíriából, és azon belül is elsősorban Aleppóból és
Al-Kamisliből származik.  

Elutasította szerdán a lipcsei szövetségi közigazgatási
bíróság két szélsőjobboldalinak és antiszemitának minősített egyesület
keresetét, amely a szervezetek betiltására vonatkozó belügyminisztériumi döntés
érvénytelenítését kérte a testülettől.  

Úristen, már megint a Közel-Kelet [1]. Jövő héten mi lesz
nem menő? A gazdasági világválság? A budapesti tömegközlekedés? Az időjárás?
Megértem én a fanyalgókat, mégis arra kérnék most mindenkit, hogy legalább egy
cikk erejéig figyeljen egy kicsit a világ legagyzsibbasztóbb régiójára. Nem
azért, mert nincs jobb program egy szép augusztusi napon, hanem mert Izraeltől
elég sokat lehet tanulni. Már úgy értve, hogy az ő kárukon, kedves náci
olvasók, nem kell mindjárt megijedni.  

A 34 éves Radnóti Miklós sorai, 1943 végéről. A kamaszkor már messze van, az erőszakos halál közel. Férfi már, még egy pár évig fiatalember volna, lehetne, ha megérné. Érezzük szavaiban a hiány és a nosztalgia mellett a bujkáló, még kamaszos büszkeségét is. „már múltja … Tovább »

A zsidó telepekről folytatott vita részeként Washington jelentős mértékben lefaragná az Izrael javára vállalt hitelgaranciákat – értesült egy izraeli gazdasági napilap.
 

Gyújtogatásra gyanakszik annak a barakknak az utolsó tulajdonosa, amely Groningen közelében leégett, és amelyben a naplója révén világhírűvé vált német zsidó lány, Anne Frank végzett kényszermunkát 1944-ben, mielőtt Auschwitzba deportálták a nácik.

Egy esztendő a múlt félhomályából: 1938. Az amerikai Time magazin címlapján Hitler az év embere. Még tart a spanyol polgárháború. Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus. Bekopogtat a feltartóztathatatlan történelem: Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés s a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Kristályéjszaka és az első hazai zsidótörvény. Szálasi és Rákosi egyaránt a szegedi Csillag börtön lakója. Csak kőhajításnyira a II. világháború hetven évvel ezelőtti kitörése. Mi éltette vajon a (mindhalálig) reményt – az illúziók kergetésén kívül – az „idillikus” utolsó békeévben? Nem kizárt, hogy önmagát ismétli a történelem.

Magyarországon nincs olyan, közös tulajdonságokkal, érdekekkel, értékekkel, vagy bármi mással jól körülhatárolható közösség, amelyet úgy általában zsidóságnak nevezhetnénk. A közbeszédben a vallásos zsidók és a zsidó származású/identitású magyar állampolgárok halmazát értik alatta.

Rámcsörgött!  Latyak-havas, január végi küszködés a kimúlni készülő téllel, a harmadik, de már múló félben lévőnek hitt tüdőgyulladással, mozgásnehezítő téli göncökkel és egy hatalmas műanyagkosár szörnnyel. Ez utóbbit a boltban, ahol az unokám közelgő születésnapjára katicabogárforma hátizsákra vadásztam, kötelező cipelni

Izrael vezető bankja, a Bank Hapoalim Jair Szerusszit, az igazgatótanács elnökhelyettesét nevezte ki augusztus 1-i hatállyal az igazgatótanács elnöki posztjára.
 

Jean-Luc Godard 80. éve küszöbén is meglepetést szerez rajongóinak. Spielberg, Polanski és Lelouch nyomdokain haladva ő is megpróbálja filmre vinni a XX. század egyik legnagyobb tragédiáját, a holokausztot.

A miniszterelnök szerint a Jobbik előretörésével olyan ordas eszmék szabadulhatnak ki és kerülhetnek a közbeszédbe, a hétköznapokba, amelyeket egyébként karanténba kellene zárni.
 

Miért csak kis kört érintő e-mailekben, szemérmes közleményekben szerveződik a tiltakozás, miért nem szólal meg a katolikus egyház, vagy a köztársasági elnök?
 

Több demonstráció is válaszolt szerdán a Duna-parton található holokauszt-emlékművet ért szélsőséges provokációra. A “Magyarok a nácik ellen” civil szerveződés flashmob akcióján harminc-negyven ember vett részt, a Magyar Demokratikus Charta esti tüntetésén több százan jelentek meg.

Nagy valószínűség szerint egy londoni művész előző heti akciója miatt gyalázták meg a pesti alsó rakparton található holokauszt-emlékművet. Liane Lang egy gumikézzel a szájában fotózta le a XII. kerületi Turul-szobrot, az akció a szélsőjobboldallal szimpatizálóknál kiverte a biztosítékot.

Az új rendszer létrehozóit-irányítóit támadó viccek sorozatában van olyan szöveg, amely a bűnbakkereső, antiszemita felfogás jegyében, egyértelműen kimondva teszi a zsidóság egészét (beleértve ebbe, többek között, a bankárt épp úgy, mint a radikális polgárt és a kommunista forradalmárt) felelőssé az 1918-1919-es magyarországi átalakulásokért, a Tanácsköztársaság létrejöttéért és fennmaradásáért.

Más európai országok “szélsőséges nacionalista szervezeteivel” próbál szövetséget “összefércelni” az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt (BNP) – írta a keddi The Independent, kiemelve a BNP és a Jobbik között már meglévő kapcsolatot.
 
 

Európában továbbra is közönyösség vagy kételkedés érezhető az Európai Parlamenttel és magával az európai integrációval kapcsolatban – írta mai elemzésében a Christian Science Monitor (CSM) amerikai konzervatív lap.
 

A Mazsihisz idén első alkalommal vesz részt a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban. Az események a Magyar Zsidó Múzeumban és a Dohány utcai zsinagóga előtt, a Herzl téren zajlanak 22 órától az éjszakába nyúlóan. A múzeumban ingyenes tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel, a zsinagóga előtti téren pedig koncertekkel várjuk az érdeklődőket.

Lugosi Viktória legújabb könyvének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mondott beszédet, melyben “egyszerű olvasóként” ismertette a művet. Az alelnök üdvözölte, hogy a Dafke végkifejlete nem a zsidó könyvekre jellemző vonalat követi, és pozitívként értékelte azt is, hogy a történet szereplői “nagy ívben lesz*rják a pénzt”.