“Magyarország a bűnösöket jobboldaliakra váltotta fel”

A magyarországi választásokról az orosz sajtóban megjelent kommentárok egybehangzóan azt emelik ki, hogy a parlamentbe bevonult a szélsőjobboldal, s hogy az eddig kormányzó szocialisták súlyos vereségében jelentős szerepük volt a gazdasági problémáknak.
 

A magyar választások orosz visszhangja

  

A Kommerszant “Magyarország a bűnösöket jobboldaliakra váltotta fel” címmel tudósít a magyar választásokról.  “A parlamenti választások az euroszkeptikusok és a nacionalisták példátlan sikerét hozták” alcímmel közölt írásában rámutatott: “A kormányzó koalíció megsemmisítő vereséget szenvedett, a konzervatív Fidesz húsz év óta először a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg, s a parlamentben először jut képviselethez az európai integráció ellen fellépő, radikális-nacionalista Jobbik – ilyen jobboldali fordulat még nem volt az ország posztkommunista történelmében”.

Fjodor Lukjanov szakértőket idézve azt írta: “A jobboldal elsöprő győzelme komoly figyelmeztetés Brüsszelnek, hiszen a magyar parlamentbe olyan erők kerülnek, amelyek szembehelyezkednek az európai integráció további elmélyítésével, radikálisan növelni akarják a multinacionális cégek által fizetendő adókat, nem szándékoznak visszafizetni a Nemzetközi Valutaalap hiteleit, és vissza akarják venni a privatizáció során eladott állami javakat”.

A tudósító úgy vélte: “Moszkva számára a magyar politikai Olimposzon végbemenő változások valószínűleg nem hoznak komoly kellemetlenségeket. Az orosz-magyar kapcsolatok felfelé ívelnek, a két ország hatalmas közös projekteken dolgozik, például a Déli Áramlat (gázvezetéken) és a paksi atomerőmű korszerűsítésének tervein, a záhonyi logisztikai központ építésén, s magyar vállalatok számos oroszországi építési projektben vesznek részt.”

A Kommerszant szerint a Fidesz már a választások előtt megkezdte a párbeszédet Moszkvával. Szentpéterváron nem hivatalos találkozóra került sor Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő között, és a magyar külügyminisztérium élére jelölt Martonyi János a minap egy interjúban kijelentette: “Geopolitikai és energetikai téren függünk Oroszországtól, ezért egyenes és világos kapcsolatokat szeretnénk”. A cikk emlékeztetett rá, hogy a kormányzó koalíció még a választások előtt széthullott, a szocialisták szavazati aránya 20 év óta először volt ilyen alacsony, a liberálisok most első ízben nem jutottak be a parlamentbe. “A választások megmutatták, hogy a világválság miatt is növekvő elégedetlenség … kritikus tömege a tiltakozó hangulat példátlan fokozódásához vezetett. Az ország tavaly háború utáni történelmének legsúlyosabb pénzügyi-gazdasági válságát élte át… Előzőleg sokáig adósságból élt, a költségvetés nem csekély hiányát az állami tulajdon privatizálásából és állampapírok nemzetközi piacon való kibocsátásából fedezte, mígnem 2008 őszén a magyar állampapírok az ígért magas hozam ellenére már senkinek nem kellettek” – írta a lap.

“A magyarországi válság azonban nem korlátozódik a gazdaságra és a pénzügyekre. Válságban van a lakosság bizalma a hatalom alapvető intézményei, az Európai Unió és maga a kapitalizmus alapjai iránt. A magyarok nagy reményeket fűztek az EU-csatlakozáshoz, de ezek a remények nem teljesültek. Ma a lakosság 50 százaléka úgy látja, hogy az uniós tagság semmit nem nyújt, és az európai parlamenti választásokon az euroszkeptikusokra szavaz, akik meg akarják akadályozni az integráció további elmélyítését” – írta a tudósító.

A Vedomosztyi című tekintélyes üzleti lap “Jobboldali menet Európába” című cikkében emlékeztetett rá: Magyarország az EU-ban a válságot leginkább megszenvedő országok között van, így a választók több más állam után itt is a változásra szavaztak. “A jobboldal népszerűségének növekedését a szocialistákkal való erős elégedetlenség idézte elő, a kormányellenes megmozdulások szinte négy éven át tartottak, az utcai tiltakozásokat a nacionalisták vezették” – idézte a lap Ljubov Siselinát, az orosz Tudományos Akadémia Európai Intézetének munkatársát.

A cikk emlékeztetett rá, hogy tavaly Magyarország az EU-államok közül elsőként kapott közel 20 milliárd dolláros válságsegélyt a Nemzetközi Valutaalaptól, de a munkanélküliség és az infláció magas – az utóbbi az unióban a legmagasabb. A cikk a The Daily Telegraph című brit lapot idézve megemlítette, hogy zsidó szervezetek elítélték a választás eredményét, és rámutattak a szélsőjobb nyíltan antiszemita politikájára. A cikk felidézte, hogy a nacionalisták népszerűségének növekedését már tavaly regisztrálták Európában, amikor Hollandiában a parlamenti, Franciaországban a közigazgatási választásokon jól szerepeltek.

Végül a lap Szergej Fjodorovot, a Tudományos Akadémia Európa Intézetének munkatársát idézte, aki a nacionalista és konzervatív hangulat fokozódását azzal magyarázta, hogy a válság körülményei között a hagyományos politikai erők elvesztették népszerűségüket. A társadalom így reagált az erkölcs hanyatlására.