Rabbik, avatás nélkül

Június 30-án tartotta évzáró ünnep­ségét az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (amely az állami akkreditáció óta immár hivatalosan viseli ezt az el­nevezést). Az ünnepség keretében vet­ték át diplomájukat az intézmény idén végzett diákjai, … Tovább »

Novák Attila
Apák, fiúk, sorsok
Szabó István: A napfény íze című filmjéről

„Hallgass, fiam, apád intelmére, és el ne hagyd anyád tanítását! (Példabeszé­dek Könyve) Váljon szokásoddá mon­danivalódat nyugodtan, csendben in­tézni mindenkihez, minden időben. Ez megóv … Tovább »

Zsidó sorsok magyar színpadon
Konferencia-összefoglaló

1999. december 4-5-én rendezte meg szerkesztőségünk a Zsidó sorsok magyar színpadon című konferenciát. Tizenöt előadást hallgatott meg a rendkívül heterogén közönség: a publikum soraiban újságírók és színházi szakemberek … Tovább »

Judaika-aukció – Magyarországon először

Hét évvel ezelőtt nyílt meg köny­vek, kegytárgyak, valamint mű­tárgyak kiállítására és értékesí­tésére Budapesten a Makkabi kiadó pa­rányi boltja a Wesselényi utca 13. alatt. Azóta a Biblical World Gallery és a szomszédos Café … Tovább »

Részletek az auschwitzi magyar pavilon új, Ihász István által összeállított forgatókönyvéből

„Nemzeti kultúránk zsidó komponensei jelentő­sen hozzájárultak a mindenkori Magyarország sok­színű arculatához. A legyilkolt zsidók magyarok voltak, vallásukat tekintve sokuk keresztény. … Tovább »

Fent és lent
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tizedik születésnapjára
Bevezető: a kör bezárul
Az 1998 nyarán a Mazsihisz által ren­dezett nagyszabású Zsidó Kulturális Hét nemcsak nyitánya, hanem záróak­kordja is volt egy korszaknak: ezzel tel­jesedett ki a zsidó hitközség … Tovább »

Hiányjel

Zsidó sorsok magyar filmen 1945 után

1945 tavaszán még alig ért véget a hábo­rú, szinte el sem kezdődött a romok elta­karítása, de a filmgyártás újjászervezése már beindult Szükség volt a filmekre, nemcsak azért, hogy szórakoztassák a har­cok és a fasizmus … Tovább »

Lemondatták az elnökséget
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület június 14-i közgyűléséről

A közgyűlését (melyről nyári szünetünk miatt csak most tudunk beszámolni) korántsem a formalitások jellemezték. Az eseményre szinte teljes mértékben rányomta bélyegét … Tovább »

Novák Attila
Felejtés és emlékezés közöttA parlamenti választások magánzsidó szemmel

A választások első fordulója után egy fő­ként zsidókból álló baráti társaságban vendégeskedtem, ahol rögtön szóba került az – amiről egyébként is az egész vá­ros beszél, hogy … Tovább »

Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kí­vánatosabb az aranynál.

(Péld. 8. 10.)

A tavaly január elején megren­dezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »

Összeállításunk témájában kerekasztal-beszélgetésre kértük fel Ferenczi László irodalomtörténészt. Kende Péter politológust és Kovács András szociológust. A vitavezető szerepét Gadó János, a Szombat szerkesztője látta el.

Gadó János: Vitánk címét nyilvánvalóan provokatív … Tovább »

A Szombat hasábjain különös vi­ta bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problé­máit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szer­zője, … Tovább »

Novák Attila itt következő írásának előzményei szeptem­beri számunkig nyúlnak vissza. Kartal Zsuzsa ott megje­lent kisebbségvédő írását (Vizsga) bírálta szerzőnk a Szombat októberi számában egy olvasói levél formájá­ban (Pótvizsga). Szalai Pál felháborodott reakciója … Tovább »

Szomorúnak tartom, hogy a lap lekö­zölte Novák Attila rosszindulatú, zava­ros és ripők hangvételű levelét.

Novák Attila nehezményezi, hogy Kartal Zsuzsa különös érzékenységet tanúsít a cigánykérdéssel kapcsolatban és figyelmezteti a zsidó származású embereket: ne üljenek … Tovább »

Az alábbiakban az Antisemitism World Report 1996 (Je­lentés a világban tapasztalható antiszemitizmusról) cí­mű kiadványból közlünk néhány rövid részletet. A közel 350 oldalas kötet, amelyet immár ötödik éve ad ki az egyik legtekintélyesebb amerikai zsidó szervezet, az American … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

AZ 1868-AS MAGYAR EMANCIPÁCIÓS törvény a hatvanhetes Magyarország egyik büszkesége volt. Nem csupán a térségben, de világviszonylatban is az egyik leghaladóbb emancipációs törvény. 1868-1895 között a magyar zsidóság közérzete jó volt. Nem rontotta meg a nyolcvanas évek elején … Tovább »

A vérvád szó eredeti jelentése a huszadik században elhomályosult. Az értelmező szótár szerint a vérvád „a zsidók ellen emelt hamis vád, hogy a pászka sütéséhez keresztény gyermekek vérét használják”. A második világháború utáni vérvádak nem kapcsolódtak zsidó vallási … Tovább »

Április

ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT a háború teljes bevégződését vártuk Szegeden, ahová összebeszélés nélkül, az onnan érkező jó hírek hatására menekültünk sokan a romos, éhező Budapestről.

Pesten márciusban még tántorogtak az em­berek, s olyan elemi dolgokkal voltak elfog­lalva, … Tovább »

„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1

(Vázsonyi Vilmos)

A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.

A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben

,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »